Koha

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Koha egy új-zélandi fejlesztésű, teljes körűen használható integrált könyvtári rendszer, az első[1], amely nyílt forráskódú, GNU General Public License alatt terjesztett, és így bárki számára szabadon és ingyenesen elérhető. Nevének jelentése ajándék, adomány maori nyelven.

A Koha szabad verziójának logója

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az új-zélandi Katipo Communications Ltd-t 1999-ben kereste fel egy helyi könyvtáros szövetség, a Horowhenua Library Trust azzal, hogy készítsen egy integrált könyvtári rendszert a szövetség tagjai számára a meglévő helyett. A megállapodás szerint az elkészült szoftvert szabaddá tették. Az első telepített rendszer 2000 januárjában kezdett működni, majd hamarosan más könyvtárak is csatlakoztak a felhasználók táborához.[2]

A fejlesztés és a terjeszkedés is folytatódott: 2002-ben Európába és a tengerentúlra is eljutott a rendszer. Az Amerikai Egyesült Államok első Koha rendszerét az Ohio állambeli Athens megye kisvárosában, Nelsonville-ben telepítették.[3] A munkálatok élén Joshua Ferraro állt, aki 2005-ben megalapította LibLime[4] nevű cégét, amely a Koha fejlesztésével és menedzselésével foglalkozott. Európán belül Franciaországban, Marseilles-ben Paul Poulain kezdte fejleszteni a rendszert, majd 2007-től a BibLibre társalapítója lett, mely a LibLime-hoz hasonlóan a Koha fejlesztésével foglalkozik, valamint a rendszer használatával kapcsolatos szolgáltatásokat nyújt.[5] A fejlesztéseket beépítették a Koha eredeti verzióiba is, így továbbra is egységes maradt.

Ez 2009-ben változott meg, mikor a LibLime bejelentette, hogy saját Koha verziót fejleszt – nagy port kavarva ezzel a Koha közösségében. A nyílt forráskód mellett elköteleződött Koha Community a továbbiakban elhatárolódott a LibLime-tól, ennek jegyében külön domainre is költöztek (www.koha-community.org), átadva az addigit (www.koha.org) az amerikai cégnek. A Koha az Amerikai Egyesült Államokban bejegyzett védjeggyé vált, a verziók pedig külön-külön fejlődtek tovább.[6] A LibLime és a BibLibre mellett számos kisebb-nagyobb cég nyújt a Kohához kapcsolódó szolgáltatásokat.[7]

A független Koha jelenleg a 3.14-es verziószámot viseli, a kiadás 2013 novemberében jelent meg.[8]

Tulajdonságai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Koha Z39.50-es keresője

Rendszerkövetelmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A rendszer működtetéséhez a következőket ajánlják a közösség tagjai[9]:

A Koha Perl nyelven íródott, ezért azt is telepítenünk kell a felsoroltak mellé. A felhasználói oldal operációs rendszerére nincs megkötés: a szoftver teljes mértékben webalapú, eléréséhez csupán egy böngészőre van szükség. (Megjegyzés: mivel a Koha Community a szabad szoftverek elkötelezettje, természetesen az operációs rendszerek terén is ezek használatát javasolják a felhasználóknak.)

A Koha OPAC funkciói bejelentkezés után

Modulok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Koha modulokból építkező rendszer, 6 fő alkotórészből áll:

  • Webes katalógus (OPAC): az alapvető funkciók mellett a felhasználók a web 2.0 megoldásaival is élhetnek, például címkéket (tag), kommentárokat fűzhetnek a dokumentumokhoz, listákat szerkeszthetnek és hozhatnak létre, valamint feliratkozhatnak az egyes kereséseik RSS-csatornájára is, így nyomon tudják követni a változásokat. Az OPAC tökéletesen integrálható egy intézmény már meglévő webfelületébe, minden szempontból átalakítható és testre szabható.
  • Katalógus: a beépített a Z39.50 protokoll segítségével rekordokat importálhatunk az elérhető Z-szerverekről. Támogatja emellett az OAI-PMH protokollt és az SRW-t is. A rekordok esetében a MARC21- és az UNIMARC-formátumok közül lehet választani. Keresőrendszere a Zebra nevű indexelő szolgáltatást használja, amely tovább növeli a keresési hatékonyságot.
  • Kölcsönzési modul
  • Beszerzési modul
  • Időszaki kiadványok
  • Adminisztrációs modul

Elterjedtség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2000-es debütálása óta a Koha világszerte ismertté vált,[10] ennek ellenére elterjedését tekintve kisebbségben van a nem nyílt forráskódú, tulajdonosi integrált könyvtári rendszerekkel szemben. Leginkább az USA területén népszerű, és általában nyilvános és iskolai könyvtárak, ritkábban egyetemi könyvtárak telepítik a rendszert. A Koha Community tagjainak önkéntes fordítómunkája sokat segített a népszerűsítésben, így az angol mellett már számos más nyelven is elérhető a szoftver. A fordításba bárki beszállhat az erre a célra létesített Koha Translate felületen, ahol elérhetőek a fordítandó fájlok, amelyeket le is lehet tölteni az offline munkához.

A magyarországi könyvtárak mindeddig nem éltek a nyílt forráskódú integrált könyvtári rendszer nyújtotta szabadsággal és lehetőségekkel. Ennek egyik legfőbb oka a nyelvi probléma lehet, mivel a Koha magyarul egyelőre nem érhető el. Egy maroknyi csapat 2008-ban és 2011-ben is elkezdte a fordítást,[11] de a projekt továbbra is függőben van.

Kipróbálási lehetőség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Koha Community összegyűjtött néhány helyet, ahol szétnézhetünk a Koha OPAC-ban és a könyvtárosi munkafelületen is.[12]

Verzió MARC formátum Könyvtáros felhasználónév
és jelszó
Tulajdonos
Master MARC21 OPAC Könyvtáros felület bywater / bywater ByWater Solutions (USA)
Master MARC21 OPAC Könyvtáros felület demo / demo Equinox Software, Inc. (USA)
Master NORMARC OPAC Könyvtáros felület demo / demo Libriotech (Norvégia)
3.2.5 MARC21 OPAC Könyvtáros felület demo / demo software.coop (Európa)
3.0.5 UNIMARC OPAC Könyvtáros felület demo / demo Biblibre (Franciaország)
3.4.5 UNIMARC OPAC Könyvtáros felület demo / demo Tamil (Franciaország)

A Master a pillanatnyilag fejlesztett verziót jelenti.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]