Kis jácintara
| Kis jácintara | ||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||
| Veszélyeztetett | ||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||
| Anodorhynchus leari (Bonaparte, 1856) | ||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||
![]() Elterjedési területe | ||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Kis jácintara témájú rendszertani információt.
A Wikimédia Commons tartalmaz Kis jácintara témájú médiaállományokat és Kis jácintara témájú kategóriát.
|
A kis jácintara (Anodorhynchus leari), korábban kobaltkék ara vagy Lear-ara, a madarak osztályának papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe és a papagájfélék (Psittacidae) családjába tartozó faj.[1][2]
Előfordulása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Brazília területén honos. A természetes élőhelye száraz erdők.
Megjelenése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Testhossza 70–75 centiméter. Általános megjelenése hasonlít a nagy jácintaráéra, de kisebb. Teste, szárnyai és farka sötétkék, feje sötétebb árnyalatú. Fekete csőre tövénél található egy világossárga bőrfolt; lába sötétszürke.
Életmódja
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Tápláléka legfőkép dióból áll. Egy nap átlagosan 350 diót eszik meg. Átlagos élettartama 30–50 év.
Szaporodása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Fészkének a homokos talajba kapar egy mélyedést. Párzási időszaka februártól áprilisig tart. Fészekalja általában 2 tojásból áll.
Természetvédelmi helyzete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Egyedszáma 250–999 között lehet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján veszélyeztetett fajként szerepel.[3]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában". Integrated Taxonomic Information System. Hozzáférés: 2024. március 20.
- ↑ Oláh György (2022). "A papagájalakúak (Psittaciformes) rendjéhez tartozó fajok magyar nevei". Állattani Közlemények. 107 (1–2): 109–174. doi:10.20331/AllKoz.2022.107.1-2.5.
{{cite journal}}: Unknown parameter|coauthors=ignored (|author=suggested) (súgó) - ↑ "A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján". IUCN. Hozzáférés: 2024. március 20.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Papagájok hivatalos magyar neve, természetvédelmi státusza és bejelentési kötelezettsége Magyarországon
- "A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján". IUCN. Hozzáférés: 2011. február 5.
- "Jboyd.net szerinti rendszerbesorolása". Hozzáférés: 2011. február 5.
- Arkive.org
Irodalom
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Lars Lepperhoff: Aras. Ulmer, Stuttgart 2004, ISBN 3-8001-3821-2
- Dieter Hoppe: Aras. Ulmer, Stuttgart 1983, ISBN 3-8001-7081-7
- Werner Lantermann: Aras. Müller, Walsrode 1983, ISBN 3-923269-11-0
