Kilencven-kilencven szabály

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A kilencven-kilencven szabály azt fejezi ki, hogy a fejlesztők hajlamosak alulbecsülni a projekt befejezéséhez szükséges időt. Humoros megfogalmazása Tom Cargilltól, a Bell Labs munkatársától származik: A kód 90%-ának megírása a fejlesztés idejének 90%-át tölti ki. A maradék 10% megírása a fejlesztési idő 90%-át igényli.[1]

Az így összeadódó idő 180%, ami túlzólag arra utal, hogy a projektek gyakran túlhaladják a határidejüket. Ennek az a magyarázata, hogy a projekt nehezebb és könnyebb részei nem egyenletesen oszlanak el, a becslés pedig ezt nem veszi figyelembe. A nehezebb részek kapkodó megírása megnöveli a hibák számát, amik kijavítása sokkal több időt igényel, mint ha nem kapkodtak volna. A hibák egy része később kerül elő. Egy másik lehetséges probléma a nehézségek eltolása a projekt végére, így sokáig úgy látszik, hogy jól haladnak, de a projekt vége felé ezekkel is kell foglalkozni.

A humoros megfogalmazást a Jon Bentley's rovat cikke terjesztette és népszerűsítette 1985 szeptemberében a Communications of the ACM-ben "Rule of Credibility" címmel.[1]

Agilis projektekben ez a jelenség akkor fordul elő, amikor a projekt relatív kész. Ez az állapot azt jelenti, hogy elvégezték a tervezett munkát, de a befejezés egy végső aktivitástól függ, amiről a projekt tervezésekor még nem tudtak.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Bentley, Jon (1985). „Programming pearls: Bumper-Sticker Computer Science” (fee required). Communications of the ACM 28 (9), 896–901. o. DOI:10.1145/4284.315122. ISSN 0001-0782.  

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Ninety-ninety rule című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.