Keresztcsont

A keresztcsont (latinul: os sacrum) ásó alakú, elülső homorú felszíne a kismedence hátsó falát alkotja, hátsó felszínén szalagok, izmok erednek és tapadnak. A keresztcsont felső része erősen előreugrik, melynek a szülészetben van jelentősége. A nevét onnan kapta, hogy összeköti a csípőcsont bal és jobb oldali szárnyát.

A keresztcsonti és a farkcsonti csigolyák egymással összecsontosodtak és egységes csontokat, a keresztcsontot (os sacrum) és a farokcsontot (os coccygis) képezik.

Anatómiai felépítése

A keresztcsont öt, eredetileg önálló keresztcsonti csigolyából alakul ki, amelyek fiatal felnőttkorra teljesen összecsontosodnak.

Elülső felszíne (facies pelvina) homorú, rajta keresztcsonti lyukak (foramina sacralia anteriora) találhatók, amelyeken keresztcsonti idegek lépnek ki.
Hátsó felszíne (facies dorsalis) domború, csontos taréjokkal (crista sacralis) és izomtapadási helyekkel.
Oldalsó része az ízületi felszínnel (facies auricularis) a csípőcsont szárnyához kapcsolódik, létrehozva a sacroiliacalis ízületet.
Belső csatornája a gerinccsatorna folytatása, amely a keresztcsontban keresztcsonti csatornaként (canalis sacralis) húzódik végig, és a keresztcsonti nyílásban (hiatus sacralis) végződik.

Funkciói

A keresztcsont több fontos szerepet tölt be az emberi szervezetben:

a gerincoszlop alsó részének szilárd alapját képezi,
a felsőtest súlyát a medencecsontokra és ezen keresztül az alsó végtagokra vezeti át,
védelmet biztosít a keresztcsonti idegek számára,
a medencefenék és a csípő körüli izmok eredési és tapadási helyét adja,
szülészeti jelentősége van: alakja és dőlése meghatározza a szülőcsatorna tágasságát.

Fejlődés és variációk

A keresztcsonti csigolyák összecsontosodása serdülőkorban indul meg, és általában 20–25 éves korra fejeződik be. Gyakori anatómiai variációk:

sacralisatio: az utolsó ágyéki csigolya összenő a keresztcsonttal, így a keresztcsont hat csigolyából áll,
lumbalisatio: az első keresztcsonti csigolya nem forr össze a többivel, hanem önálló, ágyékcsigolyához hasonló alakot vesz fel.

Klinikai jelentősége

A keresztcsont számos betegség és sérülés szempontjából kiemelt jelentőségű:

Sérülések: nagy energiájú balesetek (pl. közlekedési baleset) következtében keresztcsonttörés alakulhat ki.
Gyulladásos betegségek: sacroileitis esetén a keresztcsont és a csípőcsont közötti ízület gyullad be, gyakran Bechterew-kór (spondylitis ankylopoetica) részeként.
Fájdalom: a keresztcsonti fájdalom (sacrodynia) gyakori panasz, amely túlterhelés, idegbecsípődés vagy gyulladás következménye lehet.
Orvosi beavatkozások: a keresztcsonti csatornán keresztül történhet epidurális érzéstelenítés vagy gyógyszerbevitel.

Kapcsolódó szócikkek

Tequixquiaci keresztcsont

Források

Réthelyi Miklós, Szentágothai János: Funkcionális anatómia I. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2007. ISBN 963-242-532-4
Standring, S. (szerk.): Gray’s Anatomy: The Anatomical Basis of Clinical Practice. 41. kiadás, Elsevier, 2015. ISBN 978-0-7020-5230-9
Illés T, Tunyogi-Csapó M.: „A sacroiliacalis ízület betegségei.” Orvosi Hetilap, 2005;146(20):1011–1019. DOI: 10.1556/OH.2005.27741
Semmelweis Egyetem – Anatómiai Intézet honlapja (Hozzáférés: 2025-08-16)
Radiopaedia – Sacrum (angol nyelvű szakanyag, hozzáférés: 2025-08-16)
Patika Magazin – Milyen betegségek okozhatnak fartáji fájdalmat? (Hozzáférés: 2025-08-16)
WEBBeteg – A csípő-keresztcsonti ízület gyulladása (sacroileitis) (Hozzáférés: 2025-08-16)
Országos Gerincgyógyászati Központ – A derékfájás konzervatív kezelése a XXI. században (Hozzáférés: 2025-08-16)