Kepler-186
| Kepler-186 [1] | |
 | |
| Megfigyelési adatok | |
| Csillagkép | Hattyú csillagkép |
| Epocha | J2000.0 (ICRS) |
| Rektaszcenzió | 19h 54m 36.651s[1] |
| Deklináció | +43° 57′ 18.06″[1] |
| Távolság | 493 ± 59 fé, 151 ± 18 pc |
| Színkép típusa | M1V |
| Pályaadatok | |
| Évi parallaxis | 5,6336 milliívmásodperc |
| Radiális sebesség | −62,023998 km/s |
| Sajátmozgás | |
| rektaszcenzióban | 2,171 mas/év |
| deklinációban | -4,363 mas/év |
| Fizikai adatok | |
| Sugár | 0,47 R☉ |
| Tömeg | 0,48 M☉ |
| Hőmérséklet | |
| Felszín | 3788 K |
| Luminozitás | 0,0412[2] L☉ |
| Forgási adatok | |
| Radiális forgási sebesség | 0,185 km/s[3] |
A Kepler-186 egy fősorozatbeli, M1V színképosztályba tartozó vörös törpecsillag 151 ± 18 parszek távolságra (493 ± 59 fényév) a Hattyú csillagképben.
Leírása[szerkesztés]
A csillag valamivel hidegebb a Napunknál, és nagyjából fele annyi a fémessége.
A csillagrendszer[szerkesztés]
A csillag körül jelen ismereteink szerint öt bolygó kering, ezek között van az elsőnek felfedezett olyan exobolygó, a Kepler-186 f,[2] ami nagyjából Föld-méretű, és a lakható zónában kering, tehát elméletileg élet alakulhat ki rajta.
A többi, eddig felfedezett négy bolygó (Kepler-186 b, c, d és e) túl közel vannak anyacsillagukhoz, így túl forróak ahhoz, hogy folyékony víz lehessen rajtuk. Ez a négy belső bolygó minden bizonnyal kötött tengelyforgású, tehát mindig ugyanazt az oldalát fordítja a napja felé. A Kepler-186 f távolabb helyezkedik el, ahol a rá ható gravitáció gyengébb, ezért tengely körüli forgása talán még nem fékeződött le annyira, mint a belső négy bolygóé. Tengely körüli forgása jóval lassabb, mint a Földé, egy körülfordulása hetekig vagy hónapokig tart. A Kepler-186 f tengelyferdesége kis mértékű, így nem lépnek fel rajta olyan mértékű évszakos változások, mint a Földön. A Kepler-186 f pályájának excentricitása is kis mértékű, így a keringésből sem adódnak évszakos változások, mint mondjuk a Mars bolygón.[4]
Számítógépes szimulációk szerint valószínűleg létezik még egy kis tömegű bolygó a Kepler-186 e és Kepler-186 f között. Ha a bolygó létezik, tömege nem lehet sokkal nagyobb, mint a Földé, mert egyébként nagy pályaháborgásokat okozna.[5]
Nevének eredete[szerkesztés]
Ahogyan a Kepler űrtávcső által végzett megfigyelések folytak, a csillagokat katalogizálták a Kepler Input Catalog-ba (KIC), majd azokat a csillagokat, amik körül bolygók keringhettek, a Kepler Object of Interest-ben (KOI) tartották számon. Így a Kepler-186 kezdetben a KIC 8120608 azonosítóval rendelkezett, majd megkapta a KOI 571 jelölést.[6]
A Kepler-projekten kívüli 2MASS felmérés a csillagot a 2MASS J19543665+4357180 jelöléssel látta el.[1]
Megfigyelése[szerkesztés]
Csak nagy méretű, több méter átmérőjű távcsővel figyelhető meg (8 m, Gemini North távcső, Mauna Kea, Hawaii; 10 m, Keck II, Mauna Kea).[7]
Források[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c Simbad database
- ↑ a b doi:10.1126/science.1249403 free version = http://www.nasa.gov/sites/default/files/files/kepler186_main_final.pdf Archiválva 2014. április 18-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ Determination of spectroscopic parameters for 313 M dwarf stars from their APOGEE Data Release 16 H-band spectra, SIMBAD
- ↑ Archivált másolat. [2014. április 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. április 19.)
- ↑ Formation, tidal evolution and habitability of the Kepler-186 system, Emeline Bolmont, Sean N. Raymond, Philip von Paris, Franck Selsis, Franck Hersant, Elisa V. Quintana, Thomas Barclay, (Submitted on 16 Apr 2014)
- ↑ Rowe, Jason F., et. al (2024. február 27.). „Validation of Kepler’s Multiple Planet Candidates. III: Light Curve Analysis & Announcement of Hundreds of New Multi-planet Systems (Revision 8.0)”. Astrophysics; Earth and Planetary Astrophysics, 45. o. (Hozzáférés: 2014. április 18.)
- ↑ First potentially habitable Earth-sized planet confirmed by Gemini and Keck observatories 2014-04-17
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
További információk[szerkesztés]
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Kepler-186 című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.