Kemény Sámuel
| Kemény Sámuel | |
| Született | 1739 nem ismert |
| Elhunyt | 1817. szeptember 23. (77-78 évesen)[1] Marosvásárhely[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | politikus |
| Tisztsége | Torda vármegye főispánja (1790–) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Magyargyerőmonostori gróf Kemény Sámuel [I. Sámuel] (1739. – 1817. szeptember 23.) főispán, tanácsos, kamarás.
Élete[szerkesztés]
Születése pontos dátuma nem ismert. Apja báró Kemény Miklós, anyja czegei gróf Wass Krisztina volt.
Erdély egyik nagytudományú államférfija, aki négy évet töltött külföldi akadémiákon és egész Európát beutazta.
1784-ben megismerkedett Schaltzerrel, a nagy történetíróval, aki azzal bocsátotta útra hazájába: nem tudja, a gróf tanult-e tőle többet, vagy ő a gróftól, Erdélyről.
1786-ban II. József császár Belsőszolnok- és Doboka vármegye alispánjává nevezte ki. Külföldről való hazaérkezése után, nőül vette iktari Bethlen Kata grófnőt. 1790 szept. 20-án Leopold pedig Torda vármegye főispánjává, majd 1795. március 16-án főkormányszéki tanácsossá, egyben császári-királyi kamarássá tette, majd 1804. február 9-én grófi rangra emelte.
1810-ben ideiglenes királyi táblai elnök, 1815. június 16-án pedig valóságos táblai elnök lett, mely alkalomra, hivatalába iktatásakor a marosvásárhelyi református kollégium ifjúsága tiszteletére kiadta a Májusi virágokat. (Marosvásárhely, 1816.)
1815-ben valóságos táblai elnök lett, és a a fejedelem ez alkalomra a Lipót-rend középkeresztjével is kitüntette. 1816. szeptember 14-én pedig országos elnök lett, de hamarosan megbetegedett.
Meghalt 1817. szeptember 23-án, amikor az erdélyi fejedelmi státusok és rendek, mint az erdélyi református főconsistorium elölülőjének halálára kiadták Menalkás idyllium címen emlékezetét megörökítő halotti beszédet.
Családja[szerkesztés]
1769-ben vette feleségül iktári gróf Bethlen Katalint (1754-1797), akitől három gyermeke született:
- Sámuel - tudomány és művészetpártoló volt. Az 1834-i ellenzéki szellemű országgyűlésen Aranyosszék követe volt. Az 1841-es országgyűlésen unokatestvérével, József gróffal kéziratgyűjteményét és könyvtárát ajánlotta fel az erdélyi múzeum alapjául.
- Kata meghalt 1816-ban, nőül mrnt gróf Kún Józsefhez.
- Miklós, aki Aranyosszék főkirálybírája lett, és gróf Teleki Pólit vette nőül.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Kemény, Samuel (I.) Graf (BLKÖ)
- ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2021. április 22.)
Források[szerkesztés]
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái V. (Iczés–Kempner). Budapest: Hornyánszky. 1897.
- Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal. Pest: Ráth Mór. 1857–1868.
- a Kemény családfa
- Révai nagy lexikona (XI. kötet, JÓB-KONTÚR)