Kemény Sámuel

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kemény Sámuel
Született 1739
nem ismert
Elhunyt 1817. szeptember 23. (77-78 évesen)[1]
Marosvásárhely[2]
Állampolgársága magyar
Foglalkozása politikus
Tisztsége Torda vármegye főispánja (1790–)

Magyargyerőmonostori gróf Kemény Sámuel [I. Sámuel] (1739. – 1817. szeptember 23.) főispán, tanácsos, kamarás.

Élete[szerkesztés]

Születése pontos dátuma nem ismert. Apja báró Kemény Miklós, anyja czegei gróf Wass Krisztina volt.

Erdély egyik nagytudományú államférfija, aki négy évet töltött külföldi akadémiákon és egész Európát beutazta.

1784-ben megismerkedett Schaltzerrel, a nagy történetíróval, aki azzal bocsátotta útra hazájába: nem tudja, a gróf tanult-e tőle többet, vagy ő a gróftól, Erdélyről.

1786-ban II. József császár Belsőszolnok- és Doboka vármegye alispánjává nevezte ki. Külföldről való hazaérkezése után, nőül vette iktari Bethlen Kata grófnőt. 1790 szept. 20-án Leopold pedig Torda vármegye főispánjává, majd 1795. március 16-án főkormányszéki tanácsossá, egyben császári-királyi kamarássá tette, majd 1804. február 9-én grófi rangra emelte.

1810-ben ideiglenes királyi táblai elnök, 1815. június 16-án pedig valóságos táblai elnök lett, mely alkalomra, hivatalába iktatásakor a marosvásárhelyi református kollégium ifjúsága tiszteletére kiadta a Májusi virágokat. (Marosvásárhely, 1816.)

1815-ben valóságos táblai elnök lett, és a a fejedelem ez alkalomra a Lipót-rend középkeresztjével is kitüntette. 1816. szeptember 14-én pedig országos elnök lett, de hamarosan megbetegedett.

Meghalt 1817. szeptember 23-án, amikor az erdélyi fejedelmi státusok és rendek, mint az erdélyi református főconsistorium elölülőjének halálára kiadták Menalkás idyllium címen emlékezetét megörökítő halotti beszédet.

Családja[szerkesztés]

1769-ben vette feleségül iktári gróf Bethlen Katalint (1754-1797), akitől három gyermeke született:

  • Sámuel - tudomány és művészetpártoló volt. Az 1834-i ellenzéki szellemű országgyűlésen Aranyosszék követe volt. Az 1841-es országgyűlésen unokatestvérével, József gróffal kéziratgyűjteményét és könyvtárát ajánlotta fel az erdélyi múzeum alapjául.
  • Kata meghalt 1816-ban, nőül mrnt gróf Kún Józsefhez.
  • Miklós, aki Aranyosszék főkirálybírája lett, és gróf Teleki Pólit vette nőül.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Kemény, Samuel (I.) Graf (BLKÖ)
  2. Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2021. április 22.)

Források[szerkesztés]