Ugrás a tartalomhoz

Kecshoni koncentrációs tábor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kecshoni koncentrációs tábor
Ország Észak-Korea
Elhelyezkedése
Kecshoni koncentrációs tábor (Észak-Korea)
Kecshoni koncentrációs tábor
Kecshoni koncentrációs tábor
Pozíció Észak-Korea térképén
é. sz. 39° 42′ 30″, k. h. 125° 55′ 24″39.708276°N 125.923276°EKoordináták: é. sz. 39° 42′ 30″, k. h. 125° 55′ 24″39.708276°N 125.923276°E

A kecshoni koncentrációs tábor egy politikai átnevelőtábor (büntetőbörtön) Észak-Koreában, zömében politikai foglyokkal.

Elhelyezkedés

[szerkesztés]

A létesítmény Dél-Phjongan tartományban, Kecshon város peremén helyezkedik el, körülbelül 2,5 km-re keletre a városközponttól, egy kis domb mögött.

Leírás

[szerkesztés]

A kecshoni koncentrációs tábor egy körülbelül 300 méter hosszú és 300 méter széles börtönépület, amelyet egy 4 méter magas fal vesz körül, tetején szögesdróttal.[1] A foglyok, mintegy 4000 férfi és 2000 nő (1992-ben), közönséges bűnözők közé keveredett politikai foglyok. Elméletileg a fogvatartottakat szabadon engedik a munkával végzett átnevelés és a büntetés letöltése után. De mivel a börtönbüntetések nagyon hosszúak és a körülmények rendkívül kemények, sokan nem élik túl a börtönbüntetésüket. Dzsi Henam becslése szerint a kétéves büntetése alatt a foglyok mintegy 20%-a halt meg.[2]

Célja

[szerkesztés]

A kecshoni tábor fő célja, hogy megbüntesse az embereket a kevésbé súlyos bűncselekményekért, míg a politikai bűncselekmények (pl. a kormány bírálata) súlyos bűncselekménynek minősülnek. De a foglyokat rabszolgákként is használják, akiknek nagyon nehéz körülmények között kell magas termelési kvótákat teljesíteniük. Emiatt a táborban cipőgyár, bőr- és gumigyár, ruhagyár és egyéb gyárak működnek.

Az emberi jogok helyzete

[szerkesztés]

A táborban uralkodó emberi jogi helyzetet I Szunok részletesen leírja az Egyesült Államok Szenátusának igazságügyi bizottsága előtt tett vallomásában. Elmondja, hogy a foglyoknak nincsenek jogaik, és hogy ki vannak szolgáltatva az őröknek.[3]

Kényszermunka

[szerkesztés]

A foglyokat arra kényszerítik, hogy napi 18 órát dolgozzanak a tábor üzemeiben. Ha valaki nem dolgozik elég gyorsan, megverik. Előfordul, hogy a foglyok a munkahelyükön alszanak, hogy teljesítsék a termelési kvótát. Mindez gyakori munka balesetekkel jár, és sok fogoly megnyomorodik a munkától vagy a kínzásoktól.[4]

Egészségügy és higiénia

[szerkesztés]

A foglyokat arra kényszerítik, hogy 80-90 emberrel egy szobában aludjanak 30 négyzetméteres, bolhás szobákban. A foglyok csak alkalmanként használhatják a WC-t (körülbelül 300 emberre jut egy), és csak több hónap után zuhanyozhatnak. Gyakoriak az olyan betegségek, mint a paratífusz, amelyek a rossz táplálkozásból erednek.[5]

Alultápláltság

[szerkesztés]

Az ételadagok napi háromszor 100 gramm tört kukoricából és sós levesből állnak. Szabálysértés esetén az ételadagokat csökkentik. I Szunok arról számolt be, hogy a foglyok még patkányokat is megöltek és nyersen megették őket a túlélés érdekében.[6]

Kínzás

[szerkesztés]

A táborban 78 darab, egyenként 60 cm széles és 110 cm magas büntetőcella van, ahová a foglyokat több napra bezárják. Utána sokan közülük járni sem tudnak, sőt néhányan meg is halnak. A foglyokat gyakran verik, rugdossák vagy korbácsolják. I Szunokot úgy kínozták, hogy addig kellett nagy mennyiségű vizet innia, amíg el nem ájult, és majdnem meghalt. Büntetése alatt számos kínzásnak volt szemtanúja.[7]

Gyilkosságok és gyermekgyilkosságok

[szerkesztés]

A terhes nőket injekciókkal abortuszra kényszerítik. I Szunok tanúja volt annak, hogy az élve született csecsemőket közvetlenül a születésük után meggyilkolták.[8]

Mint minden börtöntáborban, itt is mindennaposak a nyilvános kivégzések, amelyeket általában az összes fogoly szeme láttára hajtanak végre.[9]

Foglyok (szemtanúk)

[szerkesztés]
  • I Szunokot (1987–1992 Kecshon) azért ítélték el, mert állítólag állami vagyont sikkasztott, mert nem volt hajlandó félre rakni a felettesének. 13 év munkatáborra ítélték, de előbb szabadon engedték közkegyelem miatt.
  • Csi Henam (1993–1995 Kecshon) a szocialista rend zavarásáért került börtönbe, miután dél-koreai popdalokat énekelt, és az egyik szomszédja feljelentette. 3 év munkatáborra ítélték, de 2 év és 2 hónap után szabadon engedték.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Lásd még

[szerkesztés]
  • Kaechon internálótábor (angol nyelvű)
  • Lee Soon Ok (angol nyelvű)
  • A farkatlan állatok szeme: egy észak-koreai nő börtönmemoárjai (angol nyelvű)