Kasztrióta György Nemzeti Múzeum

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kasztrióta György (Szkander Bég) Nemzeti Múzeum
Muzeum Skanderbega w Kruji 2.jpg
A múzeum adatai
Elhelyezkedés Kruja
Albánia
Alapítva 1982
Megnyílt 1982. november 1.
Elhelyezkedése
Kasztrióta György (Szkander Bég) Nemzeti Múzeum (Albánia)
Kasztrióta György (Szkander Bég) Nemzeti Múzeum
Kasztrióta György (Szkander Bég) Nemzeti Múzeum
Pozíció Albánia térképén
é. sz. 41° 30′ 27″, k. h. 19° 47′ 38″Koordináták: é. sz. 41° 30′ 27″, k. h. 19° 47′ 38″
A Kasztrióta György (Szkander Bég) Nemzeti Múzeum weboldala

A Kasztrióta György Nemzeti Múzeum (albán Muzeu Kombëtar „Gjergj Kastrioti Skënderbeu”) 1982 óta működő, állami fenntartású közművelődési intézmény az albániai Kruja fellegvárában. A múzeum elsősorban a névadó albán fejedelem, Kasztrióta György személyének, 1443 és 1468 közötti függetlenségi törekvéseinek állít emléket, de tárlatain keresztül Albánia történelmének ókori és középkori vonatkozásait is felvillantja.

Története[szerkesztés]

Az albán fejedelem egykori „sasfészke”, a krujai fellegvár nemzeti emlékhellyé alakításának gondolata a második világháborút követő években fogant meg, s 1949-ben a vár területén felavatták a nemzeti hős Albánia-szerte első egész alakos lovas szobrát (később a város főterére helyezték át). Az 1960-as évek végétől maga Enver Hoxha is nagy fontosságot tulajdonított egy krujai múzeum létrehozásának. A Középülettervező Intézet (Instituti i Projektimit të Veprave) a várnegyeden belül jelölte ki a leendő múzeum helyét, amelynek a tervkiírás szerint egy korabeli várkastély építészeti sajátosságait kellett magán hordoznia. Az épületet a kommunista diktátor építész leánya, Pranvera Hoxha, annak férje, Klement Kolaneci, valamint Pirro Vaso tervezte.[1] A környéken fejtett kőből, dibrai és jorgucati vörös márványból 2 millió lekes költségvetéssel felépült múzeum ünnepélyes megnyitására 1982. november 1-jén került sor.[2]

A múzeum a 2010-es évekre az albániai turizmus egyik kiemelt jelentőségű közművelődési intézménye lett, amely nyaranta 50 ezer látogatót vonz.[3]

Kiállításai[szerkesztés]

A tágas bejárati csarnokban Janaq Paço és Shaban Hadëri monumentális reliefje fogadja a látogatót, amely Szkander béget ábrázolja harcostársai körében. A történelmi freskókkal díszített földszinti termek az illír kulturális örökséget, valamint a középkori albán fejedelemségek múltjának emlékeit sorakoztatják fel. A központi terem mutatja be a Szkander bég vezette 15. századi függetlenségi harcot térképek és magyarázószövegek segítségével. A helyiség Naxhi Bakalli freskójával díszített apszisában Szkander bég szablyájának és sisakjának másolatait helyezték el, amelyek eredetijeit a bécsi Hofburgban őrzik.[4]

Az első emeleten a korabeli albán várak (rodoni, petrelai vár stb.) makettjei és korabeli diplomáciai dokumentumok másolatai, valamint a Szkander bég 1468-ban bekövetkezett halálát követő évtizedek történelmi emlékei láthatóak. Az emeleti részeken helyezték el Szkander bég kortársainak mellszobrait, a hősről készült festményeket, valamint könyvtárszobájának rekonstrukcióját, amely egyúttal a róla szóló nemzetközi kiadványok és bélyegek gyűjteményét is bemutatja.[5] A múzeumban egyebek mellett helyet kapott Szkander bég fegyvertársa, Hunyadi János nagyméretű portréja is.[6]

Gyakran éri kritika a múzeumot azért, hogy a bemutatott tárgyi anyag nagy része másolat, s nem eredeti korabeli tárgyakat, hanem inkább a kései évszázadok Szkander bég kultuszának emlékeit mutatják be a látogatóknak.[7]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Nagel 1989 :134.; Elsie 2010 :322.; Gloyer 2012 :99; Xhexhi 2014
  2. Elsie 2010 :322.; Xhexhi 2014
  3. Xhexhi 2014
  4. Nagel 1989 :134.; Dienes 2005 :112.; Elsie 2010 :322.; Gloyer 2012 :99
  5. Nagel 1989 :134–135.; Réti 1991 :95.; Dienes 2005 :112.; Gloyer 2012 :99
  6. Réti 1991 :94
  7. Elsie 2010 :322

Források[szerkesztés]

  • Dienes 2005: Dienes Tibor: Albánia: Útikönyv. Budapest: Hibernia. [2005]. = Varázslatos Tájak, ISBN 9638646713  
  • Elsie 2010: Robert Elsie: Historical dictionary of Albania. 2nd ed. Lanham: Scarecrow Press. 2010. 322. o. = European Historical Dictionaries, 75. ISBN 9780810861886  
  • Gloyer 2012: Gillian Gloyer: Albania: The Bradt Travel Guide. Chalfont St Peter: Bradt Travel Guides. 2012. 119–120. o. ISBN 978-1841623870  
  • Nagel 1989: Albánia. [Pécs]: Baranya Megyei Könyvtár. 1989. = Nagel Útienciklopédiák, ISBN 9637272194  
  • Réti 1991: Réti György: Albánia. Budapest: Panoráma. 1991. = Panoráma Külföldi Útikönyvek, ISBN 9632433890  
  • Xhexhi 2014: Klodjan Xhexhi: An architectonic glance over the national museum “Gjergj Kastriot Skenderbeu”, Kruja. In Proceedings of the 2nd ICAUD International Conference in Architecture and Urban Design: Epoka University, Tirana, Albania, 08-10 May 2014. Tirana: Epoka University. 2014. 1–9. o.