Karika János

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Karika János
Született 1808. október 18.
Gyermely
Elhunyt 1855. augusztus 11. (46 évesen)
Kecskemét
Nemzetisége magyar
Foglalkozása teológiai tanár

Karika János (Gyermely, Komárom megye, 1808. október 18.Kecskemét, 1855. augusztus 11.) magyar református teológiai tanár.

Életútja[szerkesztés]

Karika János református lelkész és Szánthó Klára fia. Középiskoláit Debrecenben, hol 1825-ben lépett a felső osztályba, végezte, és itt senior is volt. 1835-ben külföldre ment és Párizsban is hosszabb ideig tartózkodott. 1836-ban a kecskeméti főiskolához hívták meg a hittudományok és a világtörténelem tanárául. 1846-ban egyházkerületi könyvvizsgálóvá neveztetett ki. 1848-ban Kecskemét város egyik kerületének képviselője volt az országgyűlésen; jelen volt a debreceni üléseken is. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc után egy ideig a hazában bujdosott, majd az Újépületben eltöltendő négy évi fogságra ítéltetett, barátjának Szőnyi Pálnak közbenjárására azonban megengedték, hogy fogságát felügyelete alatt barátja házánál tölthesse el. A fogságból mintegy két évet eltöltve, 1852-ben engedélyt nyert, hogy Kecskeméten felügyelet és a város elhagyási tilalma, feltételek alatt tanári állását ismét elfoglalhassa.

Jeles szónok volt, azért Kecskeméten és vidéken gyászalkalommal több ízben felhívatott oratiók tartására. Több nyelven beszélt, így angolul és franciául. A kecskeméti főiskola, különösen a szabadságharc előtt, neki s Tatai Andrásnak köszönhette felvirágzását. A dunamelléki egyházkerület azért 1841-ben egyházkerületi könyvvizsgálóvá s néhány év mulva egyházkerületi tanácsbíróvá választotta. Az 1840-es évek elején Pesten felállíttatni célzott protestáns főiskola szervezete s tanrendszere kidolgozására pályadíj tűzetett ki, melyet Tatai Andrással együtt készített pályaműve nyert el, mely mű nyomtatásban is megjelent. Neje Rácz Rozália 1855. augusztus 9-én, ő maga augusztus 11-én a kolera áldozatai lettek Kecskeméten.

Munkái[szerkesztés]

  1. Keresztyéni egyesség, melyet ft. Polgár Mihály úr püspökké szenteltetése ünnepélyén hirdetett. Kecskemét, 1846. (Többek beszédeivel együtt.)
  2. Imádság, melyet a dicsőemlékezetű cs. kir. főherczeg József nádor... halhatatlan érdemeinek, az 1847. febr. 28. és márcz. 3. szomorú érzések közt szentelt a kecskeméti helv. hitv. gyülekezet és az ottani főiskola. U. ott. (Polgár Mihály és Szánthó József beszédeivel együtt.)
  3. A körét hiven betöltő lelkipásztor képe. U. ott, 1847. (Halotti beszédek, melyek néhai nt. Gyárfás Pál úrnak végtisztessége megadása alkalmával mondattak K.-K.-Halason 1847. júl. 9. és 10. U. ott.)

Tanítványai számára írt világ- és egyháztörténelmet, hit- és egyházszónoklattant; nyomdába adásukat azonban mind az 1848 előtti, mind az 1849-es sajtóviszonyok lehetetlenné tették.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Péterné Fehér Mária-Szabó Tamás-Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskeméti életrajzi lexikon. Kecskemét, Kecskeméti Lapok Kft.-Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1992.
  • Váry István-Heltai Nándor: Kecskemét jelesei. Szerk. Heltai Nándor. Kecskemét, Kecskemét Város Tanácsa, 1968.
  • A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
  • Pálmány Béla: Az 1848-49. évi népképviselők névtára. = A magyar országgyűlés 1848/49-ben. Szerk. Szabad György. Bp., [1998].
  • Az 1848-1849. évi első népképviseleti országgyűlés történeti almanachja. Szerk. Pálmány Béla. Bp., Magyar Országgyűlés, 2002.
  • Toth, Adalbert: Parteien und Reichtagswahlen in Ungarn 1848-1892. München, R. Oldenburg Verlag, 1973.
  • Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk. Ladányi Sándor. 3. jav., bőv. kiadás. Budapest: Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodája. 1977. ISBN 963-7030-15-8