Kanyivi-víztározó
| Kanyivi-víztározó (Канівське водосховище) | |
 | |
| Ország(ok) | Ukrajna |
| Elsődleges források | Dnyeper |
| Elsődleges lefolyások | Dnyeper |
| Hosszúság | 162 km |
| Szélesség | 5,0 km |
| Felszíni terület | 675 km2 |
| Víztérfogat | 2600 km3 |
| Elhelyezkedése | |
 Kanyivi-víztározó
Pozíció Ukrajna térképén
| |
 é. sz. 49° 58′ 46″, k. h. 31° 14′ 33″49.979444°N 31.242500°EKoordináták: é. sz. 49° 58′ 46″, k. h. 31° 14′ 33″49.979444°N 31.242500°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kanyivi-víztározó témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Kanyivi-víztározó (ukránul: Канівське водосховище) nagy méretű mesterséges tó Ukrajnában, a Dnyeper hat nagy víztározójának egyike. 1972–1978 között jött létre, amikor is megépült a kanyivi vízerőmű, nevét a partján fekvő Kanyiv városáról kapta.
Földrajza
[szerkesztés]A Kanyivi-víztározó a Kijevi és Cserkaszi terület határán található, északi vége egészen a fővárosig, Kijevig elér. A víztározó területe 675 km², a benne lévő víz térfogata 2,62 km³. Hossza 162 km, maximális szélessége 5 km, legnagyobb mélysége pedig 12 méter.[1] A tó partjai nagyon sekélyek, és egyre inkább eliszaposodnak. A tározóba torkolló két legjelentősebb folyó a Sztuhna és a Trubizs.[2]
A tó 1972 és 1978 között épült gátja Kanyiv városától keletre található. 1972-ben a hálózatra kapcsolt kanyivi vízerőmű látja el villamos energiával a várost és a környező falvakat, egyúttal szabályozza a folyó vízszintjét, amelyet a tározó összesen 4 méterrel emelt meg. Egy egykamrás zsilip teszi lehetővé a tározón való áthajózást.
A víztározó menti jelentősebb városok és települések: az ukrán főváros, Kijev, Kijliv, Perejaszlav, Kanyiv, Rzsicsiv, Sztajki, Tripillja és Ukrajinka. A tó duzzasztása során több falut elárasztották, és sok lakost erőszakkal telepítettek ki. Legtöbbjüket a szovjet állam által a tó partján épített új, előre gyártott lakótelepek lakásaiba költöztették. A tározó közelében található Ukrajna egyik legrégebbi természetvédelmi területe, ám a duzzasztás negatív hatása ott is érzékelhető.[3]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Izsák, Tibor. UKRAJNA TERMÉSZETI FÖLDRAJZA, Rákóczi-füzetek XXVII. Ungvár: PoliPrint, II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, 102. o. (2007). ISBN 978-966-7966-56-0
- ↑ Kaniv Reservoir. www.encyclopediaofukraine.com. (Hozzáférés: 2024. április 6.)
- ↑ Kravchenko, Kristy: Kaniv Nature Reserve. Guards of Nature • Ukraїner. Ukraїner, 2021. november 4. (Hozzáférés: 2024. április 6.)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Kaniwer Stausee című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
