Kantoni csata (1857)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kantoni csata
1858, Canton Commissioner Yeh Men.jpg
Je Ming-csent elfogják az angolok 1858. január 5-én

Konfliktus második ópiumháború
Időpont 1857. december 2831.
Helyszín Kanton, Kína
Eredmény angol-francia győzelem
Szemben álló felek
 Nagy-Britannia
 Franciaország
 Csing-dinasztia
Parancsnokok
brit Michael Seymour,
brit Charles van Straubenzee,
francia Charles Rigault de Genouilly
Csing-dinasztia Je Ming-csen
Szemben álló erők
5679[1] 30 000[1]
Veszteségek
15 halott,
113 sebesült[2]
200–650 (becsült)[3][4]


A kantoni csata a második ópiumháború egyik ütközete volt Kína és Nagy-Britannia, valamint Franciaország között, 1857. december 28–31. között Kantonban.

Habár a brit Királyi Haditengerészet már nyáron elpusztította a kínai dzsunkákat az év nyarán, a szipojlázadás miatt el kellett halasztaniuk a támadást a város ellen.[5] A britek és franciák december 22-én kezdték meg a város felderítését.[6] A csata Kanton ágyúzásával és a parttól egy mérföldre lévő Lin erődjének elfoglalásával vette kezdetét 28-án,[4] és másnap a katonák partraszálltak a Kupar pataknál, délkeletre a várostól.[6] A kínaiak úgy gondolták, hogy a támadók először a közelben lévő magaslatot próbálják meg elfoglalni, azonban december 29-én reggel 9 órakor, amikor véget ért a város ágyúzása, francia katonák kevés ellenállás mellett felmásztak a várost körbevevő falakra. Mivel a tervezettnél korábban érkeztek, így a saját ágyúik tüze őket is érte.[4] 4700 brit és indiai és 900 francia katona mászta meg a városfalat, a támadás során 13 brit és egy francia halt meg.[5] A falakat egy hétig tartották elfoglalva, majd január 5-én a támadók a város utcáiba mentek,.[6] ahol egyes források szerint tízezreket öltek meg vagy fogtak el és 30 000 házat égettek le,[7] más források szerint azonban a 450 fős katonai veszteség mellett 200 civil halt meg.[4]

Je Ming-csen megbízottat elfogták és Kalkuttába vitték, ahol egy év múlva halt meg.[4] A város elfoglalása után a britek és franciák egy közös bizottságot hoztak létre a város irányítására.[8] Részben a csata és az azt követő megszállás miatt - a kínaiak el akarták kerülni a pekingi csata megismétlődését - a kínaiak 1858. június 26-án aláírták a tiencsini egyezményt, ami véget vetett a második ópiumháborúnak.[8][7]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b The London Gazette: p. 1021. 26 February 1858. Issue 22104.
  2. The London Gazette: p. 1026. 26 February 1858. Issue 22104.
  3. Cooke, George Wingrove (1858). China: Being "The Times" Special Correspondence from China in the Years 1857–58. p. 357.
  4. ^ a b c d e Elleman, Bruce A.. Naval coalition warfare: from the Napoleonic War to Operation Iraqi Freedom. Routledge (2008). ISBN 0-415-77082-3 
  5. ^ a b Raugh, Harold E.. The Victorians at war, 1815-1914: an encyclopedia of British military history. ABC-CLIO (2004). ISBN 1-57607-925-2 
  6. ^ a b c Carter, Thomas. Capture of Canton, Medals of the British Army, and how they were won. Groombridge and sons (1861) 
  7. ^ a b Santella, Thomas M.. Opium. Infobase Publishing, 32–33. o (2007). ISBN 0-7910-8547-3 
  8. ^ a b Harris, David. Of battle and beauty: Felice Beato's photographs of China. University of California Press (1999). ISBN 0-89951-100-7 

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Battle of Canton (1857) című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.