KamAZ

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Kamaz szócikkből átirányítva)
Jump to navigation Jump to search
Kámai Autógyár
Kamaz 2.JPG
Típus nyilvánosan működő részvénytársaság
Alapítva 1969
Székhely Naberezsnije Cselni
Vezetők Szergejv A. Kogogin főigazgató
Iparág gépjárműgyártás
Tulajdonos
  • Rostec
  • Troika Dialog
  • Daimler AG
  • European Bank for Reconstruction and Development
Forma részvénytársaság
Termékek tehergépjárművek
Árbevétel Növekedés 3 000 000 000 $
Alkalmazottak száma 52 000 fő
Tőzsde Moszkvai Értéktőzsde

A Kámai Autógyár weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kámai Autógyár témájú médiaállományokat.
Kamaz 5511-es egy lengyelországi útépítésnél

A Kámai Autógyár, rövidítve KamAZ (oroszul: КамАЗКамский автомобильный завод, magyar átírásban: Kamszkij avtomobilnij zavod) Oroszország legnagyobb járműgyártó vállalata. Központja a tatárföldi Naberezsnije Cselniben (Набережные Челны) található. Nehéztehergépkocsi-gyártásban a világ 10 legjelentősebb vállalatának egyike, míg dízelmotorgyártásban a világranglista 8. helyét foglalja el.[1] Az első teherautó 1976 februárjában gördült le a gyártósorról. A nevét kezdetben KamAZ-nak írták, azonban ez a szokás hamar kiment a használatból, és már több évtizede vagy csupa nagybetűvel, vagy csak nagy kezdőbetűvel írják. A cég 30 éves fennállása során mintegy 1 700 000 tehergépjárművet (melyekből 450 000 jelenleg is üzemel), 200 000 személyautót és 1000 autóbuszt szerelt össze.

Története[szerkesztés]

1969-ben a Szovjet Kommunista Párt Központi Bizottsága és a Szovjet minisztertanács döntése értelmében, a tatárföldi Naberezsnije Cselnibe telepítették egy az új, teherautókat gyártó nehézgépjárműgyárat.

Habár a munka 1969. december 13-án elkezdődött, csak 1976. február 16-án gördült ki az első Kamaz típusú teherautó a kapun, addig ugyanis a többi orosz teherautómárka (főleg az Ural) modelljeit gyártották, 1994 és 2005 között az AvtoVAZ VAZ 1111 Oka típusú személyautóit is itt szerelték össze.

2002 óta a győri Rábamotor és a Kamaz együttműködésének keretében Magyarországon RÁBA néven is forgalomba került, illetve a szintén Győrben összeszerelt Kamaz teherautók is a Rábamotor környezetbarát motorjával vannak felszerelve.

Mind a keleti blokk hadseregei, mind különböző építési vállatok és más, nehézteherautót igénylő feladatok elvégzésére szakosodott cégek előszeretettel alkalmazzák, elsősorban Közép- és Kelet-Európában.

A cég[szerkesztés]

1990. június 25-én a gyár nyílt részvénytársasággá alakult, és belépett a moszkvai tőzsdére. Azóta még nyolc, összesen tehát kilenc üzemmel rendelkezik, melyek mind Naberezsnije Cselni városában, illetve környékén helyezkednek el. Ezeket 2005-ben a Szeversztal orosz acélipari vállalat felvásárolta, így a kamiongyár az ő tulajdonukban van, azonban a Kamaz gyár a Kamaz cégcsoport tagja, mely összesen 110 vállalatot tömörít magában.

A cégcsoport legnagyobb tulajdonosa mind a mai napig az orosz Állami Vagyonkezelő Rt. (34,01%), valamint jelentős tulajdonhányada van még a magánkézben lévő orosz Külkereskedelmi Banknak (30,93%) és egy befektetési társaságnak is (25,63%). A Kamaz International Management Co. (3,82%), a Szberbank (2,82%), és a Nemzeti Befektetési Központ (2,8%) is tulajdonos, azonban ezt a jogkört a vagyonkezelő, a Szberbank és a Kamaz International Management Co. gyakorolják, a többi csupán csendestárs.

Sport[szerkesztés]

A Kamaz aktívan részt vesz különböző raliversenyeken, melyek közül a legnívósabbak egyikét, a Dakar-ralit hét alkalommal is megnyerte, először 1996-ban, majd 2000-ben, aztán egy év kihagyás után, 2002 óta folyamatosan, 2006-ban ötödször, összesen hetedszer diadalmaskodott.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz KamAZ témájú médiaállományokat.

Források[szerkesztés]

  1. Энциклопедия города Набережные Челны, Б. Л. Кузнецов, М. Ш. Бибишев