Kürti Vilmos
| Kürti Vilmos | |
| Született | 1899. január 7. Arad |
| Elhunyt | 1966. június 18. (67 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Sz. Tóth Irma (h. 1928–1946)[1] |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Magyar Királyi József Műegyetem (–1925) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kürti Vilmos, születési nevén Klauznitzer Vilmos[2] (Arad, 1899. január 8. – Budapest, 1966. június 18.) geodéta, egyetemi tanár.
Életpályája[szerkesztés]
Kürti Vilmos államvasúti mérnök és Árvay Paula fiaként született. A geodézia iránti érdeklődése 1917–1918 között a doberdói harcoknál kezdődött, ahol tüzérbemérőként vett részt. 1925-ben végzett a Műegyetemen; a geodézia tanszéken oktató lett. 1945 után hazatérve részt vett az egyetemi oktatás újjászervezésében. Betegsége miatt 1956-ban nyugdíjba vonult, de 1966-ig szaktanácsadóként tevékenykedett a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalatnál.
Részt vett a geodézia tanszék tudományos kutatómunkájában, elsősorban a nehézségi gyorsulás budapesti értékének levezetésében. Kutatási eredményei, tanulmányai a Geodéziai Közlönyben jelentek meg.
Művei[szerkesztés]
- Logaritmus hengerek és táblák elmélete és használata a pontkapcsolásokban és a sokszögelésekben (Budapest, 1942)
- Geodézia (tankönyv, Budapest, 1957)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a szeghalmi polgári házassági akv. 43/1928. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. december 25.)
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 6241/1902. Forrás: MNL-OL 30799. mikrofilm 351. kép 3. karton. Névváltoztatási kimutatások 1902. év 16. oldal 16. sor
Források[szerkesztés]
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
További információk[szerkesztés]
- Horváth K.: Kürti Vilmos (Geodézia és Kartográfia, 1966. 5. sz.).
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János