Közerkölcs megsértése

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A közerkölcs megsértése a magyar jog szerint egy szabálysértés.

Törvényi szabályozása[szerkesztés]

A 2012. évi II. törvény 192. §-a szerint "Aki a közterületen, nyilvános helyen vagy közforgalmú közlekedési eszközön a közerkölcsbe ütköző magatartást tanúsít, szabálysértést követ el".[1] E szabálysértés miatt a közterület-felügyelő is szabhat ki helyszíni bírságot.

A korábbi szabályozás[szerkesztés]

Az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet I. Fejezetének[2] I. Címe[3] 1. §-a szól a közerkölcs megsértéséről

„1. § (1) Aki a közterületen vagy nyilvános helyen a közerkölcsbe ütköző magatartást tanúsít, tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Aki a szexuális árut mások számára észlelhető módon közterületen vagy kirakatban elhelyez, illetőleg a szexuális áruk forgalmazására vonatkozó előírásokat egyéb módon megszegi, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(3) Aki erőszakot öncélúan bemutató reklámot tesz közzé, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(4) A (3) bekezdés alkalmazásában öncélú a bemutatás, ha az erőszak bemutatását a reklám tárgya vagy témája nem teszi feltétlenül indokolttá.

(5) Azt a szexuális árut, amelyre nézve a (2) bekezdésben meghatározott szabálysértést elkövették, el kell kobozni.

(6) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a rendőrség, a közterület-felügyelő helyszíni bírságot szabhat ki.

(7) A (2)-(3) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a fogyasztóvédelmi felügyelőség hatáskörébe is tartozik.[4]

Források[szerkesztés]

  • Bíró Endre: Jogi szótár. 285. old.
  • 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről
  • '218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet az egyes szabálysértésekről

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 2012. évi II. törvény 192. (1) bek.
  2. A közrend elleni szabálysértések
  3. A közterület és a nyilvános hely rendje elleni szabálysértések
  4. 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet