Közbeszerzési tárgyak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Közbeszerzési tárgyak azok, amire a közbeszerzési eljárás során az ajánlatkérők beszerzése irányul.

A közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett, vagy azt önként vállaló szervezetek, az ajánlatkérők, a beszerzés előkészítése során vizsgálják, hogy amit beszerezni akarnak, azt a közbeszerzési eljárással kell-e beszerezniük, a tárgyát képezik-e. Amennyiben árut kívánnak beszerezni, szolgáltatást vagy építési beruházás elvégzését megrendelni a Közbeszerzési törvény[1] (továbbiakban Kbt.) szabályai szerint kell eljárniuk. Klasszikus ajánlatkérők közbeszerzési eljárásban köthetnek szerződést építési és szolgáltatási koncesszióra is.

A Kbt. rendelkezik arról is, hogy mire nem kell közbeszerzést lefolytatni, ezt hívjuk kivételi körnek.[2] Ide tartozik például a munkaszerződés, és a meglévő építmény vagy egyéb ingatlan vétele vagy ingatlanra vonatkozó egyéb jognak a megszerzése is. Nemzeti eljárás rendben, a közösségi értékhatárt el nem érő beszerzések esetén további kivételek is vannak.[3]

Árubeszerzés[szerkesztés]

Az árubeszerzés olyan szerződés megkötésére irányul, amelyért ellenértéket kell fizetni, és amelynek tárgya forgalomképes és birtokba vehető ingó dolog tulajdonjogának vagy használatára, hasznosítására vonatkozó jognak - vételi joggal vagy anélkül történő - megszerzése az ajánlatkérő részéről. Az árubeszerzés magában foglalja a beállítást és üzembe helyezést is.[4]

Áru például a mosószer, az irodaszer, vagy a ruházat, cipő, a nyomtató, hűtőszekrény, személygépkocsi. Az árubeszerzés részét képezi a nyomtató vagy a hűtőszekrény üzembe helyezése is. Használati jog megszerzésére példa a gépkocsi bérlete.

Építési beruházás[szerkesztés]

Az építési beruházás olyan visszterhes, ellenértéket tartalmazó szerződés megkötésére irányul, amelynek tárgya különösen az építmény kivitelezése, vagy építményhez kapcsolódó egyéb munka megrendelése és átvétele az ajánlatkérő részéről.[5]

A Kbt. 1. mellékletében tételes lista található az ebbe a csoportba tartozó közbeszerzési tárgyakról:

  • Építési terület előkészítése, szerkezetkész épületek, illetve épületrészek építése, mélyépítés, villanyszerelés, szigetelés, víz-, gáz-, fűtésszerelés és a befejező építés: vakolás, ablakok, ajtók, parketta beszerelése, padló és falburkolás, festés és üvegezés.
  • Autópálya, út, repülőtér és sportlétesítmény építése, vízi létesítmény építése, védőgátak építése, a folyó medrének kotrása.
  • Építési beruházásnak minősül az építési eszköz személyzettel történő bérlése.

Építési koncesszió[szerkesztés]

Az építési koncesszió olyan építési beruházás, ahol az ajánlatkérő ellenszolgáltatásként az építmény hasznosítási jogát meghatározott időre átengedi, és a hasznosításhoz kapcsolódó kockázatokat teljes egészében vagy legalább jelentős részben a nyertes ajánlattevő viseli.[6]

Az eljárást a közbeszerzési értékhatárnak megfelelő eljárásrendben, közösségi értékhatárt elérő beszerzések esetén a törvény második részét kell alkalmazni, a Kbt. XIII. fejezet szerinti különös szabályoknak megfelelően.[7]

Nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni, amennyiben a koncesszió célja az ajánlatkérőnek a közszolgáltatói tevékenység biztosítása.[8]

Szolgáltatás megrendelés[szerkesztés]

A szolgáltatás megrendelése – árubeszerzésnek és építési beruházásnak nem minősülő – olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya különösen valamely tevékenység megrendelése az ajánlatkérő részéről.[9] A Kbt. a szolgáltatásokat kategóriákba sorolja, amelyet a törvény 3. és 4. melléklete tartalmaz.

A Kbt. 3. melléklete tartalmazza azokat a szolgáltatásokat, amelyeknél a közbeszerzési értékhatár közösségi szintjének elérése esetén a közbeszerzési eljárást közösségi eljárásrendben,[10] kell lefolytatni. Jellemző szolgáltatástípusai a karbantartási, szállítási, távközlési szolgáltatások, a piackutatás, számviteli szolgáltatások. Ennek a csoportnak a 6.kategóriájába tartoznak a biztosítási, valamint a banki és befektetési szolgáltatásokat tartalmazó pénzügyi szolgáltatások, amelyek beszerzése a klasszikus ajánlatkérőknek egyébként csak feltételekkel engedélyezett, de ennél a kategóriánál hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás is lefolytatható.[11]

A Kbt. 4. mellékletében szereplő szolgáltatások, amennyiben az egybeszámítást is figyelembe véve elérik a közbeszerzési értékhatárt, nemzeti eljárásrendben indíthatók, függetlenül attól, hogy elérik vagy meghaladják a közösségi eljárásrend értékhatárát.[12] Jellemző szolgáltatások a szállodai, egészségügyi szolgáltatások. Itt található az egyéb kategória is, tehát minden olyan szolgáltatás ide tartozik, amelyik nem szerepel a 3. mellékletben. Különleges szolgáltatás itt a Jogi szolgáltatás, ennek megrendelése esetében az ajánlatkérőnek nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatnia, az uniós értékhatárt elérő értékű szerződés megkötéséről hirdetményt kell közzétenni, és a szerződést szerepeltetni kell az éves statisztikai összegezésben.[13]

Szolgáltatási koncesszió[szerkesztés]

A szolgáltatási koncesszió olyan szolgáltatás-megrendelés, ahol az ajánlatkérő a szolgáltatás nyújtásának jogát (hasznosítási jog) meghatározott időre átengedi, és ellenszolgáltatása a hasznosítási jog vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt, ahol a hasznosításhoz kapcsolódó kockázatokat teljes egészében vagy legalább jelentős részben a nyertes ajánlattevő viseli.[14]

Minden esetben e törvény Harmadik Része alkalmazandó, azaz közösségi értékhatárt elérő esetben is nemzeti eljárásrend szerint kell a közbeszerzést lefolytatni.[15]

Nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni, ha a koncesszió célja az ajánlatkérő a közszolgáltatói tevékenységének biztosítása,[16] valamint ha a szolgáltatási koncesszió a koncessziós törvény hatálya alá tartozik, de ebben az esetben a koncessziós törvény szerinti eljárásról az ajánlatkérőnek a Közbeszerzési Hatóságot írásban tájékoztatnia kell;[17]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Complex Hatályos Jogszabályok Gyüjteménye 2011. évi CVIII. törvény a közbeszerzésekről, i. m. 
  2. Kbt. 9. §.
  3. Kbt. 120. §.
  4. 7. § (2)
  5. 7. § (3)
  6. Kbt. 7. § (5)
  7. Kbt. 19. § (5)
  8. Kbt. 9. § (1) h)
  9. 7. § (4)
  10. Kbt. Második rész
  11. 89. § (1)d)
  12. 19. § (4)
  13. 19. § (3)
  14. Kbt. 7. § (6)
  15. Kbt. 19. § (4)
  16. Kbt. 9. § (1)h)
  17. Kbt. 9. § (1)i)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]