Középfoltos pattanó

Középfoltos pattanó
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Ízeltlábúak (Arthropoda);
Osztály:	Rovarok (Insecta);
Rend:	Bogarak (Coleoptera);
Család:	Pattanóbogár-félék (Elateridae);
Nem:	Ampedus;
Tudományos név
	Ampedus sanguinolentus; (Schrank, 1776)
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Középfoltos pattanó témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Középfoltos pattanó témájú médiaállományokat és Középfoltos pattanó témájú kategóriát.

A középfoltos pattanó (Ampedus sanguinolentus) a pattanóbogár-félék családjába tartozó, Eurázsiában honos bogárfaj.

Megjelenése[szerkesztés]

A középfoltos pattanó testhossza 10-12 mm. Feje, előtora és pajzsocskája (scutellum) fekete, finom, barna szőrözöttséggel. Szárnyfedői vörösek, középen változó méretű, nagy, fekete folttal; általában feltűnően nagy és ritkán a szárnyfedők egész hosszára és szélességének több mint felére is kiterjedhet; míg máskor csak egy sötét vonal a szárnyfedők varratának középtáján. Ismert majdnem teljesen vörös (immaculatus) formája is. Feje kicsi, domború, finoman pontozott. Csápjai fűrészesek, a hím esetében kissé erősebben. Az előtor domború, hátsó sarkainál a legszélesebb; felszíne finoman pontozott. A pajzsocska viszonylag nagy, pontozottsága sűrűbb az előtorénál. A szárnyfedők szélei kb. kétharmadukig párhuzamosan futnak, majd ívesen lekerekített csúcsba keskenyednek. Felszínén jól látható, pontsorokkal nyomatékosított barázdák futnak, árkuk néha feketés. Lábaik teljesen feketék vagy lábfejük (tarsus) halványabb.

Elterjedése[szerkesztés]

Eurázsiában honos, a Brit-szigetektől egészen a Távol-Keletig és Hokkaidó szigetéig. Európában viszonylag gyakori, Észak-Skandinávia kivételével mindenütt megtalálható. Magyarországon rokonai közül a leggyakoribb.

Életmódja[szerkesztés]

Üde alföldi és dombvidéki lomberdők, ártéri erdők, láperdők lakója. Különféle lombos fákon, elsősorban tölgyön, égeren, hárson és nyíren él. Az imágókkal áprilistól július végéig lehet találkozni. Kora tavasszal még a kéreg alá húzódnak, de ahogyan melegedik az idő különféle fehér virágokra (pl. galagonya vagy ernyősök) költöznek táplálkozni. Egyébként korhadó, nedves fatörzseken, ágakon, gyökereken mászkálnak. A párzásra május-júniusban kerül sor, majd a nőstények a korhadó fák kérge alá, fájába rakják le petéiket. A lárvák alapvetően ragadozók, főleg virágbogár-félék lárváit eszik, de feltehetően a többi pattanóbogár-lárvához hasonlóan bomló növényi anyagokat is fogyasztanak. Három-négy éven át fejlődnek, majd nyár végén a fakéreg alatti bábkamrájukban bebábozódnak. A kikelő imágó a bábkamrában marad és áttelel; a következő tavaszon válik aktívvá.

Magyarországon nem védett.