Ugrás a tartalomhoz

Kötelezettségszegési eljárás

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A kötelezettségszegési eljárás az Európai Bizottság jogi eszköze az uniós jog végrehajtásának biztosítására.

Fogalma

[szerkesztés]

Az európai uniós Szerződések[1] értelmében az Európai Bizottság vizsgálja az uniós jog végrehajtását. Ha egy tagállam nem teljesíti valamely kötelezettségét, a Bizottság jogi lépéseket tehet: kötelezettségszegési eljárást indíthat, majd szükség esetén az Európai Bírósághoz fordulhat.

Szakaszai

[szerkesztés]

A kötelezettségszegési eljárás szakaszai:

  • A Bizottság felszólítást küld és információkat kér a tagállamtól ("formal notice").
  • Ha a tagállam nem ad kellő magyarázatot illetve nem szünteti meg a Bizottság által jogsértőnek ítélt állapotot, a Bizottság indoklással ellátott véleményt küldésével hivatalosan felkéri a tagállamot az uniós jogszabályok betartására, és tájékoztatást kér a helyzet megoldása érdekében hozott intézkedésekről ("reasoned opinion').
  • Ha a tagállam továbbra sem szünteti meg a Bizottság által jogsértőnek ítélt állapotot, a Bizottság az ügyet a Bíróság elé utalhatja.
  • Ha a Bíróság arra a következtetésre jut, hogy a tagállam megsértette az uniós jogot, ítéletet hoz a tagállam által meghozandó intézkedésekről.
  • Kivételes esetben, amennyiben a tagállam nem hajtja végre a Bíróság ítéletét, a Bizottság ismét a Bírósághoz fordulhat, bírság kiszabását kérve.

Jellemzői

[szerkesztés]

A Bizottság a kötelezettségszegési eljárásokról évente jelentést ad ki.[2]

A kötelezettségszegési eljárások jellemzően az irányelvekhez kötődnek, azoknak a tagállamok jogrendszerébe történő késő vagy nem megfelelő beillesztése miatt indulnak.

A Bizottság évente több száz kötelezettségszegési eljárást indít. Az eljárások többsége az első szakaszok egyikében lezárul.

A kötelezettségszegési eljárások legnagyobb része a belső piaccal, a környezetvédelemmel, a közlekedéssel kapcsolatos uniós joghoz kötődik.

Kötelezettségszegési eljárások Magyarországgal szemben

[szerkesztés]

Magyarországgal szemben a csatlakozás óta évente átlagosan 40 kötelezettségszegési eljárás indult, amelyek közül átlagosan 10 jutott a második szakaszba és átlagosan 2 került a Bíróság elé.

Ismertebb ügyek, amelyek a Bíróság elé kerültek:

  • 2012-ben – a bírók és ügyészek kötelező nyugdíjazása révén – az igazságszolgáltatás és – Jóri András adatvédelmi biztos kinevezésének idő előtti megszüntetése révén – az adatvédelmi hivatal függetlenségének sérelme miatt indult két eljárás.[3] Az utóbbi perhez a Bizottság oldalán csatlakozott az európai adatvédelmi biztos. A Bíróság előbbiben gyorsított eljárásban 2012-ben, utóbbiban 2014-ben a Bizottság keresetének adott helyt.[4][5] A bírók és ügyészek nyugdíjazására vonatkozóan az Országgyűlés 2013-ban módosította a törvényt, majd a Bizottság lezárta az eljárást. Ugyanakkor Jóri András idő előtti elmozdítását az ítélet nem tudta helyrehozni.
  • 2015-ben a menekültügyi szabályok módosítása („jogi határzár”) miatt indult eljárás.[6] A Bíróság 2020-ban a Bizottság keresetének adott helyt.[7] Miután Magyarország nem teljesítette a Bíróság ítéletét, a Bíróság 2024-ben bírságot szabott ki. A bírság összege rendkívül nagy: 200 millió euró majd a jogsértés fennállásáig napi 1 millió euró. Ezt a Bíróság azzal indokolta, hogy a kötelezettségszegés „egy uniós közös politika egésze alkalmazásának a szándékos kijátszásában áll, az uniós jog precedens nélküli, rendkívül súlyos megsértésének minősül”.[8]
  • 2017-ben szintén a menekültügyhöz kapcsolódóan, a Tanács a Görögországban és Olaszországban lévő menekültek áthelyezésére vonatkozó 2015. évi döntésének megtagadása miatt indult eljárás, Magyarországgal együtt Csehországgal és Lengyelországgal szemben.[9] A Bíróság 2020-ban a Bizottság keresetének adott helyt.[10]
  • 2017-ben a felsőoktatási törvény módosítása (lex CEU) majd a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvény miatt is indult eljárás.[11] Az utóbbi perhez a Bizottság oldalán csatlakozott Svédország. A Bíróság 2020-ban mindkét ügyben a Bizottság keresetének adott helyt.[12][13] Ugyanakkor a CEU legtöbb oktatási tevékenysége 2019. szeptembertől Budapesten ellehetetlenült, Bécsbe került át, amit az ítélet nem tudott helyrehozni.
  • 2018-ban ismét a menekültügyi szabályok módosítása („Stop Soros” törvénycsomag) miatt indult eljárás.[14] A Bíróság 2021-ben megállapította az uniós jog megsértését.[15]
  • 2021-ben az ún. gyermekvédelmi törvénymódosítási csomag miatt indult eljárás.[16] A Bizottság véleménye szerint a vitatott rendelkezések sértik az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkében rögzített közös értékeket is.[17] A perhez a Bizottság oldalán csatlakozott a tagállamok többsége és az Európai Parlament.[18]
  • 2024-ben a szuverenitásvédelmi törvény miatt indult eljárás.[19] A perhez a Bizottság oldalán csatlakozott a tagállamok többsége, Norvégia és az Európai Parlament.[20]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=celex%3A12012E%2FTXT
  2. ↑ https://ec.europa.eu/info/law/infringements/annual-reports-monitoring-application-eu-law_hu
  3. ↑ INFR(2012)2012, INFR(2012)2011
  4. ↑ https://curia.europa.eu/jcms/upload/docs/application/pdf/2012-11/cp120139hu.pdf
  5. ↑ https://curia.europa.eu/jcms/upload/docs/application/pdf/2014-04/cp140053hu.pdf
  6. ↑ INFR(2015)2201
  7. ↑ https://curia.europa.eu/jcms/upload/docs/application/pdf/2020-12/cp200161hu.pdf
  8. ↑ https://curia.europa.eu/jcms/upload/docs/application/pdf/2024-06/cp240099hu.pdf
  9. ↑ INFR(2017)2093
  10. ↑ https://curia.europa.eu/jcms/upload/docs/application/pdf/2020-04/cp200040hu.pdf
  11. ↑ INFR(2017)2076, INFR(2017)2110
  12. ↑ https://curia.europa.eu/jcms/upload/docs/application/pdf/2020-10/cp200125hu.pdf
  13. ↑ https://curia.europa.eu/jcms/upload/docs/application/pdf/2020-06/cp200073hu.pdf
  14. ↑ INFR(2018)2247
  15. ↑ https://curia.europa.eu/jcms/upload/docs/application/pdf/2021-11/cp210203hu.pdf
  16. ↑ INFR(2021)2130
  17. ↑ https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/ip_22_2689
  18. ↑ https://curia.europa.eu/juris/liste.jsf?num=C-769/22
  19. ↑ INFR(2024)2001
  20. ↑ https://curia.europa.eu/juris/liste.jsf?num=C-829/24

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kötelezettségszegési_eljárás&oldid=28175689”