Környezettechnika

A környezettechnika a környezet megóvása érdekében alkalmazott technika.

Indokoltsága

A környezetkárosítás egyik jelentős forrása maga az emberi tevékenység. Ennek mértéke a technikai eszközök használatával megsokszorozódott, ilyenformán az ipar, ill. az iparszerű tevékenység a környezetszennyezés fő okozójává lépett elő. A technikai fejlődés, az iparszerű tevékenység a környezetkárosítás fő oka, ugyanakkor környezetünk védelmének nincs más lehetősége, mint hogy a technika minden lehetőségét felhasználva megakadályozzuk a környezet károsításait.

Fő területei

A környezettechnika alapvetően három fő területre tagolható:

• a különböző tevékenységek, technológiák környezetterhelésének csökkentése (pl.: kisebb emissziójú tüzelés, alacsonyabb fordulatszámú motorüzemeltetés, stb.),
• olyan technológiák, berendezések kifejlesztése, alkalmazása melyekkel a környezetszennyezés csökkenthetők (pl.: katalizátor gépkocsinál, víztisztító stb.),
• olyan mérőeszközök, mérési rendszerek, módszerek kialakítása, mellyel a környezetterhelés érzékelhető, mennyisége meghatározható pl.: kis koncentrációk mérése, in situ környezetterhelés meghatározása, stb.).

A környezettechnika főbb szakmai tevékenységi kérdései:

• A környezettechnika globális összefüggései
• A levegőszennyezés csökkentése
• A vízszennyezés csökkentése
• Talajszennyezés csökkentése
• Hulladékok ártalmatlanítása, újrahasznosítása
• Zaj és rezgés elleni védelem
• Rádióaktív hulladékok elleni védekezés
• Környezetvédelem az üzemi gyakorlatban

A környezettechnikából ma már új szakterületként kezelik a megújuló energiaforrások alkalmazásának kérdését.

Források

Barótfi István: Környezettechnika. Budapest: Mezőgazda. 1993.