Kórógy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kórógy (Korođ)
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Vukovár-Szerém megye
Népesség
Teljes népesség 510 fő (2011)[1]
Földrajzi adatok
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kórógy (Horvátország)
Kórógy
Kórógy
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 24′ 25″, k. h. 18° 44′ 42″Koordináták: é. sz. 45° 24′ 25″, k. h. 18° 44′ 42″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kórógy témájú médiaállományokat.

Kórógy (horvátul Korođ) magyar falu Kelet-Horvátországban, a Valkó (Vuka) folyó bal partján. Közigazgatásilag Valkótardhoz (horvátul: Tordinci) tartozik.

Történelme[szerkesztés]

Eredetileg vár mellett jött létre. Az írásos források 1290-ben említenek egy sáncokkal körülvett várhelyet, Castrum Kourougy (ultra fluvium Drawe) néven, amely ma is áll Kórógyvárpuszta (Pustara Kolođvar) néven a településtől északra, a hajdani Palacsa-mocsárban. A középkorban Valkó vármegyében találjuk.

Az 1540-es években Sztárai Mihály és Szentantali Gergely térítette a falu lakosságát református hitre.[2]

A mai Kórógy a törökök kiűzése után alakult ki, azelőtt több kis település állt a mai község területén. Akkoriban jobbágyfalu volt és a valkóvári Eltz gróf tulajdonában.

A trianoni békeszerződés előtt Szerém vármegyéhez tartozott, magyar lakói földműveléssel foglalkoztak. Fejlett volt a lentermesztés, a lenből népi szőttesek és ruházati cikkek készültek. A délszláv háború nagy károkat okozott a településnek: a lakosok elmenekültek, szétlőtt református temploma pedig csak 2001-ben a magyar kormány támogatásával épült újjá. A háború előtt virágzott a magyar hagyományőrzés is, a faluban működik az Ady Endre Művelődési Egyesület.

A 19. században még színmagyar faluba a második világháború után szerbeket telepítettek be. A szomszédos magyar falu, Kórógy területéből 1919-ben megalapították a szerb nemzetiségű új falut, Palacsát.[3] Palacsán kívül Ada és Szilas is szerb falu. Tartja a mondás Kórógyon, hogy a "nagyszüleink tanították a betelepülő juhász szerbeket a mezőgazdaságra".[4]

A délszláv háború kitörésekor, 1991. június 19-én kezdték el lőni a szerbek a falut. A helyzet annyira súlyossá vált, hogy augusztus 20-án a nők és a gyerekek Magyarországra menekültek, és zánkai úttörőtáborba helyezték el a menekülteket.[5] A háború után, 1998-ban térhettek vissza a korábbi lakók a faluba, ahol a házak többségét kifosztották.[5]

Népesség[szerkesztés]

A délszláv háború előtt a településnek több mint 800 lakosa volt, az 1991-es népszámlálás szerint 750-en lakták. A lakosok zöme magyar. Felekezeti megoszlás szerint a többség református volt, de élt itt egy nazarénus közösség is.

2011-ben 510 fő lakta.[6]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Református templom, a délszláv háború után újjáépült.
  • Nyolcosztályos magyar tannyelvű iskola

Irodalom[szerkesztés]

  • Kell József (összeáll.) 1994: Kórógy. Zágráb.
  • Szigetvári Krisztina 2004: A horvátországi magyarlakta falvak története. Öt kontinens 2, 359-374.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. https://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
  2. Kórógy. kepesujsag.com. (Hozzáférés: 2018. január 27.)
  3. Szentlászló. kepesujsag.com. (Hozzáférés: 2018. január 25.)
  4. Lágler, Péter. „Kórógy - egy kelet-szlavóniai magyar falu és lakói a dÈészláv háborúban” (PDF). (Hozzáférés ideje: 2018. január 27.)  
  5. ^ a b Kórógy. magyarorszag-szep.hu. (Hozzáférés: 2018. január 27.)
  6. statistika 2011 godine

További információk[szerkesztés]