Kógen ittó-rjú
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Kógen ittó-rjú 甲源一刀流 | |||||
| Eredet | Japán | ||||
| Megalkotója | Henmi Tasiro Jositosi | ||||
| Technikák | kendzsucu, naginatadzsucu | ||||
A kógen ittó-rjú (甲源一刀流 Kōgen Ittō-ryū) egy tradicionális japán harcművészet (korjú), melyet a tizennyolcadik század első felében alapított Henmi Tasiro Jositosi. Az iskola a mizogucsi-ha ittó-rjútól eredeztethető, és megörökölte annak egyedi vonásait. Az iskola központi dódzsója a Jobukan, mely Szaitamában található. Jelenlegi (tizedik) szókéja Henmi Josikijo.
Az iskola a populáris kultúrának A végzet kardja című film főszereplőjén, Cukue Rjúnoszukén keresztül vált a részévé. A szereplőt Tacuja Nakadai formálta meg a filmvásznon.
Története
[szerkesztés]Henmi Tasiro Jositosi (1746 – 1838) alapította az iskolát, miután Szakurai Goszuke Nagamasza megtanította őt az általa ismert ittó-rjú technikákra. Goszukét lenyűgözték azok a technikák, melyeket tanítványa kifejlesztett, és megkérte őt, hadd tanulhasson tőle. Így a szerepek felcserélődtek, Goszuke pedig haláláig a Henmi családdal élt. A Henmi család tagjai ismert kardforgatókká váltak, ám nem szolgáltak egy daimjót sem. Megmaradtak saját földjeiket művelő parasztoknak, akik bárkit tanítottak, aki meglátogatta a Jobukan dódzsót. A tanítványok reggel és este gyakoroltak, mert nap közben a földeken kellett dolgozniuk.
Maga a Jobukan dódzsó a mai napig ugyanott áll, ahol az alapító megépíttette. Nagaja stílusú, azaz hosszúkás épület, nagyjából tizenöt méter hosszú és öt méter széles. A kógen ittó-rjú 2008-ban vált a Nihon Kubudó Kjókai (Japán Kobudó Szövetség) részévé.
Karakterisztika
[szerkesztés]A kógen ittó-rjú huszonöt kard (hosszú és rövid) és öt naginata katát tanít. Ez utóbbiak a toda-ha bukó-rjú révén kerültek bele a curriculumba. Az iskola iaidzsucu technikái elvesztek idővel, és ma már nem tanítják őket, ám az átadást igazoló tekercsekben meg vannak említve. Az iskola mozgáskultúrájára az egyszerűség jellemző, melyben osztozik a többi ittó-rjúval. Az ittó-rjútól elválaszthatatlan kiriotosi része a tananyagnak, ám nem rendelkezik akkora technikai listával, mint az ono-ha, a nakanisi-ha vagy a hokusin ittó-rjú.
A legtöbb korjúhoz hasonlóan a kógen ittó-rjú sem gyakorolja már a szabad vívást, csak a formagyakorlatokat. Éppen ezért az iskola tanulói közül sokan űznek kendót és iaidót. A szerepek a kata során a támadó (ucsidacsi) és a védekező (sidacsi).
Szókék listája
[szerkesztés]1. Henmi Tasiro Jositosi (kaiszó – alapító)
2. Henmi Josinae
3. Henmi Jositaka
4. Henmi Nagahide
5. Henmi Csóei
6. Henmi Aiszaku
7. Hemni Takeicsi
8. Henmi Tasiro
9. Henmi Csifudzsi
10. Henmi Josikijo (genszóke – jelenlegi szóke)