Kézdi Nagy Géza
| Kézdi Nagy Géza | |
| Született | 1958. február 27.[1] Budapest[1] |
| Elhunyt | 2022. november 29. (64 évesen)[2][3] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kézdi Nagy Géza (Budapest, 1958. február 27. – Budapest, 2022. november 29.) kulturális antropológus, régész, néprajzkutató.
Életpályája[szerkesztés]
Nagy Géza (1921–2003) szobrászművész és Szász Gyöngyike orvos fia. 1990-től tanított az ELTE Kulturális Antropológia szakán. Részt vett a szak és a tanszék megalapításában mentorával, Boglár Lajossal és társaival együtt. 1996–97-ben megbízott tanszékvezetőként dolgozott. 2005 után a Szimbiózis Kulturális Antropológiai Alapítvány kuratóriumi elnöke volt. Terepmunkáit Mexikóban, Kelet-Afrikában, Indiában és Erdélyben végezte.
Házastársa 1982–2008 között Nagy Emőke újságíró (Magyar Ifjúság, Nők Lapja). Gyermekei Kézdi Nagy Melinda (1982) és Kézdi Nagy Zsófia (1987).
Művei[szerkesztés]
- Évszázadok a Rákosmentén. Tanulmánykötet a millecentenárium alkalmából; szerk. Kézdi Nagy Géza; XVII. Kerületi Önkormányzat, Budapest, 1996
- Menyeruwa. Tanulmányok Boglár Lajos 70. születésnapjára. Honorary studies to Luiz Boglár's 70th anniversary; szerk. Kézdyi Nagy Géza; ELTE BTK, Budapest, 1999
- A magyar kulturális antropológia története, szerk., Nyitott Könyvműhely (2008). ISBN 978-9-639-72517-1
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2022. december 11.)
- ↑ Facebook – Kézdi Nagy Melinda
- ↑ Helyi Érték: Kézdi Nagy Gézára emlékezünk (2022.12.07.)
Források[szerkesztés]
- Molnár Csaba (2010. július 17.). „Szentjánosbogarak”. Magyar Nemzet 73 (193), 34. o. (Hozzáférés: 2022. december 11.)