Ugrás a tartalomhoz

Kéri József

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kéri József
Született1924. augusztus 20.
Lajosmizse
Elhunyt1985. december 03. (61 évesen)
Budapest
Nemzetiségemagyar
HázastársaSós Júlia
(h. 1962–1968)
Foglalkozásajogász, közgazdász
Sablon • Wikidata • Segítség
Kéri József
Nem található szabad kép.(?)
Népi Kollégiumok Országos Szövetsége. Györffy kollégisták. Kéri József.

Kéri József (Lajosmizse, 1924. augusztus 20. – Budapest, 1985. december 03.) magyar jogász, közgazdász, főügyész.

Szakmai életútja

[szerkesztés]

A kecskeméti piarista gimnáziumban 1934-1942 között tanult és 1942-ben érettségizett.[1][2]A „Bencsik Lászlóné-alapítvány” kamataiból Kéri József VIII. osztályos tanuló 70 P jutalomban részesült.[3] A megszerzett érettségi után a budapesti állatorvosi egyetemre iratkozott be, tagja lett a Győrffy Kollégiumnak. A háború idején kapcsolatba került a népi írói mozgalommal és az illegális kommunista párttal. 1944 szeptemberében nem tett eleget a behívóparancsnak, a szovjet csapatok megérkezéséig bujkált. A front átvonulása után Lajosmizsén részt vett a közigazgatás megindításában, újjászervezésében, több tiszántúli városban is az MKP és az NPP szervezésében, nemzetgyűlési képviselők toborzásában, a földosztásban. 1945 őszén a jogi egyetemre iratkozott be.[4]

1948 tavaszán, a kollégiumok szakosításakor ő lett a Hajnóczy Kollégium jogász kollégium diákigazgatója. A Jogtudományi Közlönyben (1948-06-20 / 11-12. szám) írása jelent meg a „Demokratikus jogászképzés” címen.[5] 1949. szeptember 1-vel nevezték ki tanársegédnek a jogi egyetem büntetőjogi tanszékére, majd az év végén áthelyezték az Állam- és Jogtudományi Intézetbe tudományos munkatársnak, de egyidejűleg büntetőjogot is tanított az egyetemen. 1953. január 1-től Kiss Károly miniszterelnök-helyettes személyi titkára, egyben a Minisztertanács pártszervezetének szervezőtitkára, majd titkára. A Nagy Imre fémjelezte reformok elkötelezett híve, a miniszterelnök félreállítása után ezért Győrbe helyezték megyei főügyésznek,[6]ahol egyik szervezője lett a helyi Petőfi körnek.

Október 26-án tagja lett a győri Nemzeti Tanács elnökségének; Szigethy Attila őt bízta meg a börtön előtt történt fegyverhasználat körülményeinek felderítésével, a felelősség megállapításával. Másnap részt vett az MDP helyi vezetőségének újjáalakításában, az intézőbizottság tagjává választották. Az október 28-i tüntetés nyomán lemondott megbízatásáról, és átmenetileg visszavonult a helyi politikától, Budapestre utazott. November 3-án tért vissza, hogy Győrött is megszervezze az MSZMP-t. November 4-e után tagja maradt az intézőbizottságnak, noha a pártba hivatalosan nem lépett be. A szovjet agressziót, mint szükségtelent elítélte. Megyei főügyészként több alkalommal eljárt a forradalom letartóztatott vezetőinek szabadlábra helyezése érdekében, illetve megtagadta letartóztatási parancsok aláírását, a tapasztalt torzulások elleni tiltakozásképpen deklarálta pártonkívüliségét. November-december folyamán több tárgyaláson vett részt, amelyen a forradalmi társadalom és a Kádár-kormány közötti konszenzus kidolgozása érdekében egy népfront-jellegű szervezetet kívántak létrehozni. Ennek elnöke az ekkor még a jugoszláv követségen tartózkodó Nagy Imre lett volna, de szóba került Kodály Zoltán és Szigethy Attila neve is. 1957. február 5-én az országos ügyészi értekezleten Marosán György támadásaival szemben megvédte Szigethy Attilát és a győri események többi vezetőjét, kifejtette álláspontját, mely szerint tényleges reformok nélkül lehetetlen a kibontakozás. Felszólalása miatt elbocsátották állásából, és néhány nap múlva letartóztatták, de hamarosan szabadlábra helyezték. 1957. augusztusban önként jelentkezett a budapesti rendőrségen. Letartóztatták, és megindították ellene az eljárást. A Fővárosi Bíróság népbírósági tanácsa hét év börtönbüntetésre ítélte. 1961 tavaszán szabadult egyéni kegyelemmel. Az Egyesült Gyógyszergyárban helyezkedett el, 1963 tavaszán az Invest közgazdasági főosztályára helyezték, majd a Nehézipari Minisztériumban ekkor létrehozott Ipargazdasági és Üzemszervezési Intézet munkatársa lett. 1968-tól ő szerkesztette az intézet évkönyvét. 1972-ben közgazdaságtudományi kandidátust szerzett. ref>[1]</ref> 1985-ben halt meg.[7]

2006-ban Győr díszpolgára (posztumusz) kitüntetést kapta meg.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Katolikus gimnázium, Kecskemét, 1940 | Arcanum Újságok (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. augusztus 18.)
  2. ↑ Katolikus gimnázium, Kecskemét, 1941 | Arcanum Újságok (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. augusztus 18.)
  3. ↑ Katolikus gimnázium, Kecskemét, 1942 | Arcanum Újságok (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. augusztus 18.)
  4. ↑ A Pázmány Péter Tudományegyetem almanachja, 1947-1948 | Arcanum Újságok (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. augusztus 18.)
  5. ↑ Jogtudományi Közlöny, 1948 | Arcanum Újságok (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. augusztus 18.)
  6. ↑ Győr-Sopronmegyei Hírlap, 1955. október (11. évfolyam, 231-256. szám) | Arcanum Újságok (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. augusztus 18.)
  7. ↑ Népszabadság, 1985. december (43. évfolyam, 282-306. szám) | Arcanum Újságok (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. augusztus 18.)

Források

[szerkesztés]
  • Győri Életrajzi Lexikon. Szerk. Grábics Frigyes, Horváth Sándor Domonkos, Kucska Ferenc. Győr, Győr Városi Könyvtár, 1999.
  • Győri életrajzi lexikon. 2., átdolg. kiadás. Szerk. Grábics Frigyes, Horváth Sándor Domonkos, Kucska Ferenc. Győr, Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtár, 2003.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kéri_József&oldid=27377603”