Ugrás a tartalomhoz

Kálvária-kápolna (Esztergom)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kálvária-kápolna
TelepülésEsztergom
Elhelyezkedése
Kálvária-kápolna (Magyarország)
Kálvária-kápolna
Kálvária-kápolna
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 47′ 12″, k. h. 18° 45′ 03″47.786640°N 18.750930°EKoordináták: é. sz. 47° 47′ 12″, k. h. 18° 45′ 03″47.786640°N 18.750930°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Kálvária-kápolna témájú médiaállományokat.

Az esztergomi belvárosi Kálvária-kápolna a Vaskapu nyugati lejtőjén, az úgynevezett Kálvária-hegy tetején áll. A fák mögül kiemelkedő tornyát a város legtöbb pontjáról látni lehet. Területileg a belvárosi plébániához tartozik.

Leírása

[szerkesztés]
Galéria

A kápolna neoromán stílusban épült 1900-ban, tervezője nem ismert, vélhetően Prokopp János, Esztergom megyei és városi főmérnök és érseki uradalmi főépítész lehetett.[1] Görög kereszt alaprajzú, igénytelen, nyerstégla falazású épület. A négy egyforma homlokzat háromszögben végződik. Magas, keskeny, osztott ablakai félkörívben végződnek. A főhomlokzat közepén, a bejárat felett mélyített keretezésű ökörszem ablak található. Az egyenes záródású kapu lunettában végződik. Az ajtókeret bimbós díszítésű. A lunetta valamikori festményéből ma csak színtöredékek vehetők ki. Az ajtó gerendázatán az építkezés idejét (MDCCCC) római számokkal jelezték. A kápolna oromzatán gúlasisakos négyezeti torony ül. 2024-ben felújítása után az épület díszvilágítást kapott.[2]

A stációk

[szerkesztés]

A tizennégy stáció terméskő alapon nyugvó téglafülke. Mindegyiken tábla jelzi stáció aktuális számát. A fülkékben vasháló és üveg mögött a keresztút jeleneteit ábrázoló, festett fülkeszobrok állnak.

A kálvária-szoborcsoport

[szerkesztés]

A kálvária-szoborcsoport magas talapzaton álló öt életnagyságú, festett kőszoborból áll. Krisztus keresztjétől jobbra Szent János apostol, balra Szűz Mária gyászoló alakjai láthatók. Kétoldalt a két lator keresztre feszítve. A Krisztus jobbján felfeszített, szemből nézve bal oldali lator arca megnyugvást fejez ki, ezt erősíti lábainak párhuzamos állása. A másik lator tehetetlen dühét fokozza a derékszögbe felrántott jobb lába, és görcsösen magasba emelt jobb karja, valamint a lefelé néző elfordított feje.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Galántai, Zsófia, Ákos (2023. augusztus 11.). „Az esztergom-belvárosi kálváriakápolnák és stációk összművészeti jelentősége” (magyar nyelven). Építés - Építészettudomány 51 (3-4), 293–320. o. DOI:10.1556/096.2023.00096. ISSN 1588-2764. (Hozzáférés: 2025. május 24.) 
  2. Felavatták a megújult Kálvária-kápolnát Esztergomban. turizmus.com. (Hozzáférés: 2025. május 24.)

Források

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]