Jubileum 75

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Jubileum 75
fehérborszőlő
Nemesítő neve Kurucz András, Kwaysser István
Nemesítés alapfajtái ezerjó, szürkebarát
Nemesítés éve 1951
Hazai elterjedtsége Csongrádi-, Kunsági-, Balatonfelvidéki- borvidék
Általános elterjedtsége magyar fajta
Fürt leírása vállas, közepesen tömött
Érési időszak október közepe–vége
Érzékenység rothadásra nem, fagyra érzékeny
Művelésmód magas művelés
Borának jellemzői jó minőségű asztali bor.

A Jubileum 75 magyar nemesítésű fehérborszőlő-fajta. Kurucz András és Kwaysser István állította elő 1951-ben az Ezerjó és a Szürkebarát keresztezésével Kecskeméten.

Leírása[szerkesztés]

Az 1970-es évek közepén terjedt el kiváló rothadás-ellenálló képessége miatt. Jó fagytűrő képességet vártak el tőle, az Alföldön való terjedését remélték, de ez a tulajdonsága nem felelt meg az elvárásoknak. Előnyének tartják viszont késői "lusta" fakadását, amivel a kora tavaszi fagyokat elkerüli.

Nem túl erős növekedésű, laza lombú tőkét nevel. Egyedülállónak tekinthető morfológiája lilás levélnyelével, hajtás tengelyével és levélereivel a borszőlőfajták között. Fürtje vállas, közepesen tömött, bogyói húspiros színűek.

Közepes termőképességű. Október első felében érik. A must cukortartalma kicsi, savtartalma közepes. Bora jó minőségű asztali bor.

A Csongrádi-, Kunsági- borvidéken ültetvényes, a Balatonfelvidéken kiegészítő fajta.

Források[szerkesztés]