Joseph Weydemeyer

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Joseph Weydemeyer
Weydemeyer.jpg
Született
1818. február 2.
Münster
Elhunyt
1866. augusztus 26. (48 évesen)
Saint Louis
Állampolgársága amerikai
Foglalkozása
  • író
  • újságíró
  • forradalmár

Joseph Arnold Weydemeyer (Poroszország, Münster, 1818. február 2.Amerikai Egyesült Államok (Missouri), St. Louis, 1866. augusztus 26.) amerikai újságíró, politikus, marxista. Neki köszönhetően jelent meg a legtöbb Marx és EngelsAmerikában.

1818-ban született Münsterben, Poroszországban (majdnem egyidőben Karl Marxszal). Berlinben jár a Katonai Akadémiára, majd 1838-ban a tüzérségnél lett hadnagy. Ekkor kezdte el érdekelni a kommunizmus. Megismerkedett Marxszal, és egy ideig dolgozott is vele. 1844 és 1845 között ő volt a Trierische Zeitung (Trieri Újság) főszerkesztője. 1848-ban tevékenyen részt vett a forradalomban, majd 3 évig dolgozott a földalatti mozgalomban.

Amerikában[szerkesztés]

Később amerikába (New Yorkba) költözött, ahol marxista újságot szerkesztett. Támadta az utópista Wilhelm Weitling tervét a Munkásbank alapításával kapcsolatban.[1] 1852-ben a Proletárliga alapító tagja volt. Az 1850-es években napilapot alapított Die Reform (A reform) címmel, mely végül az amerikai munkásság veztő lapja lett. 1853 márciusában alapító tagja volt az Általános Munkásligának, melyből Weitlinget kizárták (a szervezet 1860-ban megszűnt). Ennek a ligának a társszervezetei voltak a New York Általános Szakszervezeti Szövetsége és a Munkások Országos Szövetsége. 1858 áprilisában ő szervezte Felice Orsini[2] tiszteletére a híres fáklyás fölvonulást. 1858. október 25-én az amerikai marxistákkal megalapította a Kommunista Klubot (Communist Club).

Az 1860-as választások idején ő és marxista társai támogatták Abraham Lincolnt. 1860 májusában (2 nappal a Republikánus Párt jelölő kongresszusának megnyitása előtt) a chicagoi Deutsches Hausban tartották meg az amerikai németek konferenciáját, ahol Weydemeyer a kommunista pártot és a német munkásokat képviselte. A kongresszus határozatai pedig a Republikánus Párt választási programjának alapjául szolgált. A marxista párt sejtjei a külföldieket (főleg a német anyanyelvűeket) próbálták megnyerni Lincoln számára. Pár adat az akkori időkből:[3]

Város Lincoln támogatottsága (%-ban)
New York 47,62%
Chicago 50%
Pittsburgh 50%
St. Louis 59,66%

Az amerikai németek erőteljesen támogatták Lincolnt. A 87 német nyelvű újság közül 69 Lincoln-párti volt. Végül Lincoln 1 857 710 szavazattal az Amerikai Egyesült Államok elnöke lett.

Az amerikai polgárháborúban[szerkesztés]

1861-től az északiak oldalán harcolt az amerikai polgárháborúban. A háború elején egy egész ezredet sikerült toboroznia, melynek ezredese lett. Barátai is harcoltak a harcok idején: August Willich dandárparancsnok lett, Robert Rosa pedig őrnagyi kinevezést kapott. Ők mind a New York-i Kommunista Klub tagjai voltak. Később Lincoln kinevezte St. Louis parancsnokává. Marx több levelében is aggódik a Weydemeyer és marxista társai (például August Willich) testi épsége miatt.[4]

Halála[szerkesztés]

1866. augusztus 26-án halt meg kolerában, 48 évesen. Érdekes, hogy pont ezen a napon ült össze az Országos Munkásszervezet, melyet Weydemeyer támogatott, alakuló kongresszusa.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. William Zebulon Foster: Az Egyesült Államok Kommunista Pártjának története (31. o.)
  2. Ez az olasz hazafi III. Napóleon megölésére tett kísérletet
  3. William Zebulon Foster: Az Egyesült Államok Kommunista Pártjának története (47. o.)
  4. [1] A kis Tussy és a nagy elnök

Irodalom[szerkesztés]

Levelezése Marxszal és Engelsszel (angol)[szerkesztés]

1846

1849

1851

1852

1853

1859

1864

1865

Képek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Joseph Weydemeyer témájú médiaállományokat.