Jenisek
| Jenisek (Jenische) | |
 | |
| A nem hivatalos jenis zászló. | |
| |
| Teljes lélekszám | |
 Svájc, (?) fő, Németország, 16000 fő,[1] Ausztria, (?) fő, Hollandia, (?) fő  Franciaország, (?) fő | |
| Régiók | |
| Nyugat-Európa, Svájc | |
| Nyelvek | |
| jenis[1] | |
| Rokon népcsoportok | |
| cigányok, | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Jenisek (Jenische) témájú médiaállományokat. |
A jenisek cigány népcsoport Nyugat-Európában és Svájcban.
Történetük
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A jenisek közül valószínűleg a legtöbben Svájcban élnek. Habár vándorló életvitelük miatt éppúgy előfordulhatnak Európa más területein is. A jenisek hovatartozása éppolyan nehezen áttekinthető, mint más vándorló életformát követő népcsoporté. Ők magukat a „vándorlók népének mondják", modernkori leszármazottaik lakókocsikban élnek, általában a nagyvárosok közelében és ott telepet alkotnak.[2]
A többi cigány népcsoporttól abban különböznek, hogy a jenisek egy része úgy véli, ők az „igazi" svájci cigányok, hiszen - bár cigány módra élnek - megjelenésükben, jellegeikben különböznek a többi romacigánytól. Az ő szemük lehet akár kék, a bőrük fehér, a hajuk szőke vagy világosbarna is. A vándorló életmódot folytató jenisek nyelve kevésbé mutatott rokonságot a többi roma nyelvvel, hiszen szókincse nagyrészt német, burgund, jiddis, héber eredetű, valamint kihalt európai kisnyelvekből származó szavakból áll, nyelvtana pedig a német nyelvtan néhol leegyszerűsödött, néhol kitekeredett változata.[2][3]
A jenisek nomád életmódjának megszüntetésére különböző intézkedések is születtek. Svájcban 1926 és 1972 között kötelezték a vándorló életvitelt folytató karavánok letelepedését. Az őket ért megrázkódtatásokról a jenis származású Mariella Mehr írónő közölt publikációkat.[4][5]
Galéria
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Országúton vándorló jenis család a 15. században.
Jenisek 1928-ban Svájcban.
Jenisek 1890-ből Muothathal (Svájc)
Modernkori leszármazottak
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 "Yeniche". A language of Germany (angol nyelven). ethnologue.com. Hozzáférés: 2011. április 30.
- 1 2 "Cigányok, jenisek, vándorlók Svájcban1". sulinet.hu. Hozzáférés: 2011. május 6.
- ↑ "Origines et histoire des Yéniches" (francia nyelven). yenisch-suisse.ch. 2012. január 25. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. május 6.
- ↑ Mariella Mehr. "Wie das Opfer zum Täter wird" (olasz nyelven). mariellamehr.com. 2011. április 3. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. május 7.
- ↑ "Le Monde Diplomatique, articolo dell'ottobre 1999" (olasz nyelven). monde-diplomatique.it. 2011. július 17. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. május 7.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- A Földgömb tudományos és ismeretterjesztő magazinban: http://www.afoldgomb.hu/download/jaskuc73k4hcn/FG_2013_11_small.pdf Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
- "Roms, Yenishes, Tinkers origine et histoire" (francia nyelven). laroulotteduduc.free.fr. Hozzáférés: 2011. május 6.
{{cite web}}: CS1 karbantartás: elavult archiválási szolgáltatás (link) - Oliver M. Meyer. "Die letzten freien Menschen". Művészfilm a Zürchi Filmfesztiválon (1992) (német nyelven). artfilm.ch. 2012. október 8. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. május 7.