Jellegbitorlás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A jellegbitorlás (angolul passing off) olyan jogsértő cselekmény, amelyet a magyar jogban a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 6. §-a fogalmaz meg:

„Tilos valamely forgalomképes ingó dolgot (a továbbiakban: termék) vagy szolgáltatást a versenytárs hozzájárulása nélkül olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel - ideértve az eredetmegjelölést is - vagy elnevezéssel előállítani, forgalmazni vagy reklámozni, továbbá olyan nevet, árujelzőt vagy egyéb megjelölést használni, amelyről a versenytársat, illetve annak termékét, szolgáltatását szokták felismerni.[1]

A jellegbitorlás tilalma részben a termék jellegzetes külsejének jogi eszközökkel való védelmét szolgálja. Ugyanakkor a polgári jogi névjogi szabályokkal rokonságban áll a versenyjogi jellegbitorlás normájának az a része, amely olyan névmegjelölés használatát tiltja, amelyről a versenytársat szokták felismerni.[2]

A generálklauzula[szerkesztés]

A törvény II. Fejezete a tisztességtelen verseny tilalmát fogalmazza meg. Ebbe a körbe tartozik a törvény 2. §-a, amely szerint: "Tilos gazdasági tevékenységet tisztességtelenül - különösen a megrendelők, vevők, igénybevevők és felhasználók (a továbbiakban együtt: üzletfelek), illetve a versenytársak törvényes érdekeit sértő vagy veszélyeztető módon vagy az üzleti tisztesség követelményeibe ütközően - folytatni."[3]

Ez a jogelv konkrét jogviták esetében is a siker reményével felhívható.

Jellegbitorlás és iparjogvédelem[szerkesztés]

A jellegbitorlás tilalma akkor is fennáll, ha az áru jellegzetes külseje, csomagolása, megjelölése, elnevezése nem áll iparjogvédelmi oltalom alatt. (Vagyis védjegyként, formatervezési mintaként nincs lajstromozva). Ebben az értelemben a jellegbitorlás tényállása elsődlegesen egy kisegítő lehetőség. [4]

A jellegbitorlás megállapításához bizonyítandó együttes feltételek[szerkesztés]

  • i) a bitorolt termék a versenytárs termékének megjelenését megelőzően a belföldi piacon ténylegesen jelen volt, és már széles körben ismert volt a fogyasztók körében;
  • ii) a bitorolt termék külső megjelenésében vannak jellegzetes, kizárólag az adott termék gyártója, forgalmazója által használt egyedi jegyek;
  • iii) a fogyasztók az említett egyedi, jellegzetes külső jegyeket a bitorolt termék gyártójához, forgalmazójához kötik (asszociáció követelménye); és
  • iv) az említett egyedi, jellegzetes külső jegyeket tekintve a bitorolt termék a fogyasztók számára az összetéveszthetőségig hasonló a versenytárs bitorló termékéhez.[5]

Jellegbitorlás az Egyesült Királyságban: a passing off[szerkesztés]

Az Egyesült Királyság jogának értelmében a jellegbitorlásra vonatkozó jog (law of passing off) értelmében, amely oltalmat biztosít a nem lajstromozott védjegy vagy a kereskedelmi forgalomban használt bármely más megjelölés számára, e megjelölés alapján az arra jogosult megtilthatja valamely későbbi védjegy használatát, ha a common law jellegbitorlási keresetének (action for passing off) három feltétele teljesül, nevezetesen az eljárás felperese áruinak hírneve (goodwill), az áruk és szolgáltatások megtévesztő módon történő bemutatása, miáltal ezen, a védjeggyel felkínált áruk arra vezethették az érintett vásárlóközönséget, hogy azok kereskedelmi származását a jogosultnak tulajdonítsa (misrepresentation), valamint a jogosultat mindebből esetlegesen érő kereskedelmi kár.[6]

Források[szerkesztés]

  • 1996. évi LVII. törvény a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]