Japán sör
A japán sör négy fő gyártója az Asahi, Kirin, Sapporo, és a Suntory, melyek főleg világos söröket készítenek 5,0% körüli alkoholtartalommal. Pilsner fajtájú világos sörök a legelterjedtebbek Japánban, de a sörhöz hasonló, de kevesebb malátával rendelkező italok, melynek neve happósu (szó szerint pezsgő alkohol), vagy a malátamenetes (発泡性; Hepburn: happōshu) is nagy részben jelen vannak a piacon, mivel ezekre lényegesen alacsony az adó.
Mikrosörfőzők is növekvő népszerűségre tettek szert az 1990-es évek óta, mivel a különböző ízű és stílusú söröket összehangolták, hangsúlyt fektetve a szaktudásra, amihez hozzájárult a hozzávalók minősége és származása.
A sörre specializálódott bárok és pubok is népszerűségre tettek szert Japán főbb városaiban, mint Tokió és Oszaka, ahol igazán vibráló bárokat és pubokat hoztak létre, nagy hangsúlyt fektetve a helyi és amerikai sörökre.[1]
Története[szerkesztés]
Japánban a sör a 17. században jelent meg, amikor a holland kereskedők megjelentek Dedzsimán Nagaszakiban, és sörbárokat hoztak létre a matrózoknak, akik a Japán és Holland Birodalom közötti kereskedelmi útvonalon hajóztak. [forrás?]
Amikor Japán újra megnyitotta a kapuit a Meidzsi-korban, elkezdtek söröket importálni, de érkeztek ide is Európából és egyéb helyekről szakképzett sörfőzők, hogy hozzájáruljanak a helyi sörkereskedelemhez.
A ma Kirin néven ismert sörfőzde Jokohamában indult még Spring Valley Sörfőzde néven még 1869-ben, amit magánvállalatként indított egy norvég-amerikai, William Copeland.[2] A Sapporo Sörfőzdét 1876-ban alapították, mint egy kormányzat által irányított fejlesztési terv, amit Hokkaidónak csináltak. Az Asahi Sörfőzde a kezdő összeget az Ószaka Sörfőző Cég beindítására 1889-ben kersete meg, majd az Asahi sör márkára az engedélyt 1892-ben kapta meg.[3]
Piac mérete[szerkesztés]
A sör vagy a sörhöz hasonló happósu italok a legnépszerűbb szeszes italok Japánban, ami megmagyarázza, hogy miért teszi ki a kétharmad részét a 9 milliárd liter alkoholnak, amit 2006-ban mértek.[4]
Japán hazai összfogyasztása 187,37 millió kiloliter, ami 2012-ben a globális sörpiacon 5,5 millió kiloliter vagyis 3%.[5] Ez a statisztika a teljes sörfogyasztásra vonatkozik Japánban, amibe beletartozik a sörhöz hasonló és a maláta nélküli sör is.
Az országok sörfogyasztásának listáján Japán 40. helyezést ért el 2012-ben, ami 43,5 liter per főt jelent, és megmutatja a japánok alkohol fogyasztását. Demográfiai tényezőkkel kapcsolatban számítanak arra, hogy tovább csökken a tömeg-piac-sör-termékek eladásai Japánban a jövőben, ahogy a fiatalabb fogyasztók kevesebb sört isznak az előző nemzedékeknél.[6] A 2013-as évben, Japán öt legnagyobb sörfőzőjének a rendelése 433,55 millió láda ( egy láda 12,66 liter sör vagy 27 US pint), ami 20%-kal több, mint a csúcsteljesítmény 1992-ben.[7]
Mindazonáltal, a helyben termelt sörök mindössze a hazai termelés 1%-ként van elkönyvelve[8] A helyi adatok szerint a 2012-es év első nyolc hónapjában, a helyi sörök szállítmányai 7,7%-kal növekedtek, Japán nagyobb sörfőzőinek eladásai évről évre csökkentek.[8]
2014 januárjában a piacon az Asahi 38%-kal, ami a legnagyobb sörgyártó volt Japánban, amit a Kirin 35%-kal, a Suntory pedig 15%-kal követte.[7]
Sör besorolása[szerkesztés]
A japán adózási rendszer miatt, a különböző maláta alapú italokat 2 kategóriába sorolják: sör és happosu. Ez a megkülönböztetés azon alapszik, hogy a sörnek mennyi a maláta vagy a hozzátartozó gabona mennyiség, ami alacsony eredménynél happosunak nevezik. A japán szabályozások megtiltották a "sör" (ビール; Hepburn: bīru) szó használatát, ha 67%-nál kevesebb malátát tartalmaz.[9][10]
2004 óta a sörfőzdék előállítanak még alacsonyabb adójú, nem malátából, hanem szójababból lévő sört, amit nem lehet a sör vagy a happósu kategóriába sorolni. Más néven "harmadik kategóriás sör" (第三のビール; Hepburn: dai-san no bīru),< ref name=JT041307/>, de hivatalosan vegyes alkohol vagy likőr.
Fő sörgyártók és termékeik[szerkesztés]
- Asahi Sörgyár
- Asahi Super Dry
- Asahi Black
- Asahi Premium Beer Jukusen
- Asahi Hon-nama (happósu)
- Kirin Sörgyártó Vállalat
- Kirin Lager Beer
- Kirin Ichiban Shibori
- Kirin Akiaji
- Kirin Fukkoku Lager
- Kirin Heartland Beer
- Grand Kirin
- Kirin Tanrei (happósu)
- Sapporo Sörgyár
- Sapporo Black Label
- Sapporo Lager Beer
- Sapporo Classic
- Yebisu
- Yebisu Black
- Yebisu – The Hop
- Hokkaido Nama-shibori (happósu)
- Suntory
- Suntory Malts
- Suntory – The Premium Malts
- Super Magnum Dry (happósu)
- Orion
- Orion Draft Beer
- Orion Special
- Orion Original
- Orion Southern Star
- Orion Cider
- Orion Dry
- Orion Premium
Száraz háború[szerkesztés]
A „száraz háború” vagy ドライ戦争 (どらいせんそう, dorai sensō), azt az időszakot jelenti, amikor Japánban versenyeztek a sörfőző cégek a száraz sörrel szemben. Ez 1987-ben kezdődött azzal, hogy az Asahi Sörgyár piacra a dobta az ”Asahi Super Dry”-t és ennek következtében a többi sörfőzde elkezdett száraz sört gyártani.
A Kirin Sörfőző Cég 50%-ban van jelen a japán hazai sörpiacon, és 1988 februárjában dobta piacra a „Kirin Dry”-t, amit Gene Hackman személyével reklámoztak, majd ezen év áprilisában árulni kezdték a „Kirin Malt Dry”-t. Mindazonáltal, képtelenek voltak az Asahi lendületét túlszárnyalni. 1990-ben a Kirin árulni kezdte az Ichiban Shibori-t, amit kifejezetten az ”Asahi Super Dry” ellen, de ezzel csak a saját „Kirin Lager Beer” márkájuk profitja ellen dolgoztak. A Kirin végül nem tudta visszaszerezni az 50%-os piaci részesedést.
A Sapporo Sörgyár 1988 februárjában piacra dobta a kudarcra ítélt „Sapporo Dry”-t, és 1989 májusában a főterméküket, a „Sapporo Black Label”-t átnevezték Sapporo Draftra egy kedvezőtlen fogadás miatt. Sapporo Dry és Sapporo Draft termelését indításaik után két évvel leállították, majd a Sapporo Draft később visszatért régi nevéhez, a Black Labelhez.
1988 februárjában a Suntory „Malts” márkáját az „I don’t do dry” kampány kereteiben, mialatt kiadták a „Suntory Dry”-t, amit később átneveztek „Suntory Dry 5.5”-t, amit a reklámkampányában Mike Tyson boxolóval népszerűsítettek, és növelték az alkohol tartalmat 5%-ról 5,5%-ra. Méltányos eredményeket ért el, de még így sem tudta lecsökkenteni az „Asahi Super Dry” iránti igényt.
Időszaki sörök[szerkesztés]
Japánban sok sörfőzde ajánl különböző, időszakos söröket. Ősszel például az „őszi sörök”-et magasabb alkoholtartalommal főzik, általában 6%-osra a szokásos 5%-os helyett. Például a „Kirin Akiaji” sör. A sörös dobozokat ilyenkor őszi falevelek képével díszítik, amit úgy hirdetnek, hogy ideális innivaló a „nabemono”-hoz. Hasonlóan télen, a dobozon a „Fuyu Monogatari” szerepel.[forrás?]
Mikrosörfőzők[szerkesztés]
1994-ben Japán adótörvényei lazábbak voltak a kisebb sörfőzdékkel, amik évente 60000 litert (15850 gal) termelnek. Ezelőtt a változás előtt nem kaphattak engedélyt azok a sörfőzdék, amik évente nem voltak képesek 2 000 000 litert (528 000 gal) előállítani. Ezután rengeteg kisebb sörfőzdét alapítottak Japán szerte.
A törvények lazulása után az 1990-es években az általánosan használt kifejezés a mikrosörfőzőkre Japánban a (地ビール; Hepburn: ji bīru) , vagy a „helyi sör” volt, bár a szakemberek a クラフトビア (kurafuto bia) volt, amit a címkéiken is használtak.
Jelenleg több, mint 200 mikrosörfőző működik Japán szerte, amik többsége anyagilag függnek nagyobb szaké gyártóktól, étteremláncoktól, szállodáktól.[11] Japánban a kis sörfőzdék rengeteg különböző sört állítanak elő, beleértve a ales, IPAs, stout, pilsner, weissbier, kölsch, gyümölcsös söröket és a többit. 1994-ben a Liquor Adó Törvény lazulása után volt egy kezdeti fellendülése a mikrosörfőzőknek, de a helyi sörfőzdék minősége vegyes volt, és a kezdeti lelkesedés kiegyenlítődött. A kedvelt alacsony költségvetésű „happosu” (alacsony málata sör) összehasonlítva a magas költségvetésű mikrosörfőzökkel, sok kezdeti mikrosörfőzőt szorított ki a piacról. A fő sörgyártók és a hasonló magas és alacsony költségű főzdék, amik a mikrosörfőzdék kialakulásához vezetett, amiatt is felelt, hogy azok csak kis körben voltak ismertek.
Habár a 2000-es években, köszönhetően az olyan gyáraknak, amik termékei engedélyezettek étterem láncok és bárok számára, együttműködve a mikrosörfőzdékkel, és a többet oktatott fogyasztói alapok egy kitartóan emelkedő hazai igényhez vezetett. Javított termékminőség, élőszó-marketing, amit megkönnyítettek a társadalmi média-honlapok, a figyelem, amit az USA központú főzdék kaptak, és a növekvő függetlensége a helyi főzdéknek sok kiskereskedelem nyitásához vezetett a városokban,[12] ami hozzájárult a sikeréhez egész Japánban.
Ma a növekvő számú mikrosörfőzdék fesztiválokat tartanak, mint a Nagy Japán Sörfesztivál, amit évente tartanak Tokióban, Oszakában, Nagojában és Jokohamában.
Részleges lista a mikrosörfőzőkről Japánban[szerkesztés]
- Taisetsu Ji Bīru (大雪地ビール), (Asahikawa, Hokkaidó) Sok díj nyertese, mint a Japán Sör Grand Prix
- Furano Ji Bakushu (富良野地麦酒), (Furano, Hokkaidó)
- Okhotsk Bīru (オホーツクビール), (Kitami, Hokkaidó)
- Tokachi Bīru (十勝ビール), (Obihiro, Hokkaidó)
- Otaru Bīru (小樽ビール), (Otaru, Hokkaidó)
- Kamui Bīru (カムイビール), (Ivamizava, Hokkaidó)
- Onuma Bīru (大沼ビール), (Nanae, Hokkaidó)
- Hakodate Bīru (はこだてビール), (Hakodate, Hokkaidó)
- Tazawako Bīru (田沢湖ビール), (Szenboku, Akita) Az első mikrosörfőzde Akita prefektúrában
- Ginga Kogen Bīru (銀河高原ビール), (Nishivaga, Ivate)
- Miyamori Bīru (みやもりビール), (Mijamori falu, Ivate)
- Echigo Beer (エチゴビール), (Niigata)
- Nasu Kogen Bīru (那須高原ビール), (Naszu, Tocsigi)
- Kiuchi Brewery (木内酒造), (Naka)
- Sankt Gallen Brewing (サンクトガーレン), (Acugi, Kanagava)
- Gotenba Kogen Bīru (御殿場高原ビール), (Gotenba, Sizuoka)
- Baird Brewing Company (合資会社ベアードブルーイング), (Numazu, Sizuoka)
- Outsider Brewery (アウトサイダー ブルワリー), (Kofu)
- Yo-ho Brewing (ヤッホー・ブルーイング), (Karuizava)
- Nagahama Roman Bīru (長浜浪漫ビール), (Nagahama, Siga)
- Minoh Brewery (箕面ブリュワリー), (Minoh, Oszaka)
- Awaji Bīru (あわぢビール), (Avadzsi-sima, Hjogo)
- Rokko Biru (六甲ビール), (Kobe, Hjogo)
- Doppo (独歩), (Okajama)
- Matsue Ji Bīru (松江地ビール), (Macue, Simane)
- Daisen G Bīru (大山Gビール), (Hóki, Tottori)
- Hideji Bīru ひでじビール (), (Nobeoka, Mijazaki)
- Zumona Bīru (ズモナビール), (Tono, Ivate)
- Ishigakijima Bīru (石垣島ビール), előtte Dachsbräu (Isigaki sziget), 1997 óta
- Nihehdeh Bīru (にふぇーでーびーる), (Okinava), 2001 óta
- Miyakojima Ji Bīru (宮古島地ビール), (Mijako sziget), 2010 óta
- Helios Bīru (ヘリオスビール), (Okinava), 1996 óta
Felosztási módszer[szerkesztés]
Japánban legálisan 20 éves kortól lehet alkoholt fogyasztani. Az éttermeken és bárokon kívül a lehet kapni szupermarketekben, vegyeskereskedésekben, és pavilonoknál a vasútállomásnál. A sörfogyasztás majdnem mindenhol engedélyezett, de a törvények nagyon szigorúan nézik a vezetés előtt , és közbeni alkoholfogyasztást.
Be lehet még szerezni utcai automatákból, bár ezek száma jelentősen csökkent a nagyvárosokban 2012 óta. Néhány gépnek mozgó reklámja van, amit egy beépített kis TV képernyőn lehet látni. Olyan sörreklámokat és hangokat játszanak, amiket tévén látnak és rádióban hallanak. A sör-automatákat 2000 júniusában kezdték csökkenteni a kiskorúak alkoholfogyasztásának megakadályozása miatt.[forrás?]
Külföldön is elérhető japán sörök[szerkesztés]
A japán stílusú reklámok a sörfőzésről és sörtermékekről sikeresek lettek világszerte, ahol engedéllyel termelik és forgalmazzák.
Az Egyesült Államokban a 4 fő japán sörgyártó közül 3 elérhető. Ez tartalmazza a Sapporo Draft-ot, Kirin Ichiban-t, és Asahi Super Dry-t. Az Asahi-t a Molson gyártja Kanadában,[13] a Kirin-t a Anheuser-Busch Los Angeles-ben, és a Sapporo is kapható az általa üzemeltetett Sapporo gyárban Ontarioban, Kanadában. Suntory nem kapható. Orion sör kapható, ezt Okinava prefektúrából importálják. A beszerezhetőség egy individuális liquor törvényen alapszik, ami megmagyarázza, hogy miért kapható valahol, míg máshol nem. Például Oklahomában az Asahi Super Dry, a Sapporo, és Orion elérhető, míg Texasban a Kirin Ichiban az uralkodó.
A Kiuchi sörfőzde volt az első japán mikrosörfőzde, ami sört exportált Japánból.[forrás?]Sok más japán mikrosörfőzde exportál már Észak-Amerikába, Európába, Ausztráliába, Szingapúrba és Hong Kong-ba.
Házi sörfőzés[szerkesztés]
Bár technikailag ez illegális, az 1%-osnál magasabb alkoholtartalmú italoknál, a törvény csak ritkán ragad rá a házi sörfőzőkre. Az eszközöket könnyen be lehet szerezni főutcákon és az interneten.
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Beer in Japan című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Discovering Tokyo's Craft Beer Bars – The City Lane. thecitylane.com
- ↑ Brewed in Japan: the evolution of the Japanese beer industry. Vancouver, BC, Canada: UBC Press, 12. o. (2013. április 25.). ISBN 978-0-7748-2504-7. Hozzáférés ideje: 2014. június 4.
- ↑ The Oxford Companion to Beer. Oxford University Press, 67. o. (2012. április 25.). ISBN 978-0-19-536713-3. Hozzáférés ideje: 2014. július 25.
- ↑ William Campbell, What the Japanese are drinking, The Japan Times, April 13, 2007.
- ↑ Global Beer Consumption by Country. www.kirinholdings.co.jp . Kirin Beer University Report. (Hozzáférés: 2014. június 3.)
- ↑ Beer in Japan. www.euromonitor.com . Euromonitor Reports. (Hozzáférés: 2014. június 3.)
- ↑ a b „Japan's Beer Drinkers Still Not Raising a Glass to Abenomics”, The Wall Street Journal, 2014. január 16. (Hozzáférés: 2014. július 24.)
- ↑ a b „Imported $60 Stout Opens Doors for Japan Craft Beer Revival”, 2013. június 7. (Hozzáférés: 2014. július 13.)
- ↑ Archivált másolat. [2005. április 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2005. október 8.)
- ↑ Kamiya, Setsuko, "Suds on tap for summer thirsts", The Japan Times, 7 August 2007, p. 2.
- ↑ Craft Beer in Japan, The Essential Guide, 1st, Yokohama: Bright Wave Media Inc. (2013. szeptember 1.). Hozzáférés ideje: 2014. június 3.
- ↑ Craft Beer Market, Tokyo's artisan ale haven. www.travel.cnn.com . CNN Travel. (Hozzáférés: 2014. június 3.)
- ↑ Molson to brew Asahi Super Dry
További információk[szerkesztés]
- Beer in Japan: Website promoting the craft beer scene in Japan Archiválva 2014. december 14-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Brewers Association of Japan
- Directory of Japanese Brewers (RateBeer.com)
- Agri-food Canada: [1]
- The Japan Beer Times: a bilingual magazine and website for Japanese craft beer
- Homebrewing in Japan
- United Nations of Beer: Japanese beer brands guide Archiválva 2014. december 13-i dátummal a Wayback Machine-ben
