Jan Szczepanik
| Jan Szczepanik | |
 | |
| a lengyel Edison | |
| Született | 1872. Június 13. Rudniki k. Mościsk |
| Meghalt | 1926. április 18. (53 évesen) Tarnów |
| Sírhely | Old Cemetery |
| Állampolgársága | lengyel |
| Nemzetisége | lengyel |
| Kitüntetései | Katolikus Izabella-rend |
| Halál oka | májtumor |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Jan Szczepanik témájú médiaállományokat. | |
Jan Szczepanik (Mościsk melletti Rudniki faluban (Ausztria-Magyarország Galícia tartománya, ma Ukrajna), 1872. Június 13. – Tarnów, 1926. április 18.) lengyel feltaláló, akit kortársai „a lengyel Edison” vagy „galíciai zseni” néven emlegettek. Mark Twain két cikkében is beszámol róla. Annak ellenére, hogy műszaki tudását autodidakta[1][2] módon szerezte, több mint 50 találmány és több száz szabadalom kötődik a nevéhez a színes fényképezés, gépi szövés vagy a televízió területén.
Élete[szerkesztés]
Anyja Mariann (szül. 1841) a Krosno melletti zręcini gazdálkodók leszármazottja, gyermekét házasságon kívül hozta világra. Jan árvaságra jutott és kezdetben nagyszülei zręcini farmján nevelkedett. Később nagynénje és nagybátyja Salomea és Wawrzyniec Gradowicz vette magához,[3] így került Krosnóba, ahol jezsuita népiskolába íratták be. Iskolatársai a későbbi költő és műfordító Franciszek Mirandola, a kiváló földrajztudós Eugeniusz Romer, a jövőbeli Jan Romer tábornok és Jan Konstantynowicz bíró. Tanulmányait a jasłoi Króla Stanisława Líceumban, majd a krakkói Tanárképző Szemináriumon folytatta. 1896-tól falusi tanítóként dolgozott Potok, Korczyna és Lubatówka településeken.
Korczynából költözött Krakkóba, ahol a Floriańska és Św. Tomasza kereszteződésében, Ludwik Kleinberg "Fotográfiai eszközök boltjában" kapott munkát. Ott ismerte meg a korszak fényképészeti eszközeit, azok felépítését és technológiáját.[3] Kleinberg később is támogatta korábbi alkalmazottját; Szczepanik találmányainak megvalósítására 1898-ban Bécsben megalapították a Jan Szczepanik és Társa Találmányi Egyesületet, amely elindította a feltaláló által megújított lyukkártyával működő Jacquard szövőgépes üzemét.[3] Bécsen kívül Berlinben és Drezdában is voltak műhelyei.
1902-ben Tarnówban telepedett le. Ott élt 1926. április 18-án bekövetkezett haláláig. Sírja a helyi Ótemetőben található.
Találmányai[szerkesztés]
Jan Szczepanik termékeny feltaláló volt, főként a színes szövés, a film- és fényképészeti technikák területén.
Első találmányai a textiliparhoz kötődnek. Korczynában – még tanítóként – megismerte a helyi szövési módszereket, kíváncsi lett, hogyan lehetne fejleszteni a textilgyártást. A házi szövés módszereit akarta modernizálni, ez alapozta meg későbbi találmányait a területen. Különösen a színes szövés iránt érdeklődött, amit akkoriban, bonyolultsága miatt, a Joseph Marie Jacquard által feltalált lyukkártya vezérlésű szövőgépekkel végeztek. Az akkor még "patronnak" nevezett gépvezérlő kártyákat kézzel készítették. Szczepaniknak 1896-ban sikerült a fényelektromos jelenségen alapuló, olcsóbb szövésmintázási módszert megvalósítania, amit azóta is használnak.[2]
Képgaléria[szerkesztés]
-
Az első színes fotópapír csomagolása -
A golyóálló mellény bemutatása -
Szövőgép -
Mark Twain cikke Szczepanikról -
Gyászjelentés a feltaláló tarnówi lakcímével -
Jana Szczepanik síremléke a tarnówi Ótemetőben
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Bolesław Orłowski. Nie tylko szablą i piórem (lengyel nyelvű), Warszawa: Wydawnictwa Komunikacji i Łączności, 219. o. (1985). ISBN 83-206-0509-1
- ↑ a b Maciej Iłowiecki. Dzieje nauki polskiej (lengyel nyelvű), Warszawa: Interpress, 201. o. (1981). ISBN 83-223-1876-6
- ↑ a b c Lucyna Smoleńska, Mieczysław Sroka. Wielcy znani i nieznani "Polski Edison - Jan Szczepanik (1872–1926)" (lengyel nyelvű), Warszawa: Wydawnictwo radia i telewizji, 222–232. o. (1988)
- Bolesław Orłowski. Nie tylko szablą i piórem, 219. o. (1985. április 12.). ISBN 83-206-0509-1
- Lucyna Smoleńska, Mieczysław Sroka. Wielcy znani i nieznani "Polski Edison - Jan Szczepanik (1872-1926)", 222-232. o.
- Maciej Iłowiecki. Dzieje nauki polskiej (1981. április 12.). ISBN 8322318766
Bibliografia[szerkesztés]
- Władysław Jewsiewicki, Jan Szczepanik wielki wynalazca, Warszawa 1961
- Władysław Jewsiewicki, Polski Edison Jan Szczepanik, Warszawa 1972
- Anna Pragłowska, Zapomniany wynalazca : O Janie Szczepaniku, Zespół Szkół Odzieżowych im. J. Szczepanika, Tarnów 2002, Katalog książek MBP w Tarnowie[halott link]
- Lucyna Smoleńska, Mieczysław Sroka, "Wielcy znani i nieznani", "Polski Edison – Jan Szczepanik (1872-1926), Wydawnictwo radia i telewizji, Warszawa 1988, str.222-242.
- Anna Pragłowska, Wizytówki miasta Tarnowa, Tarnów 2005, ISBN 83-87785-27-X, Katalog książek MBP w Tarnowie[halott link]
- Antoni Sypek, Mój Tarnów, Fundacja Tarnowskie Towarzystwo Przemysłowe i Izba Przemysłowo-Handlowa w Tarnowie, Tarnów 2005, ISBN 83-87-183-97-0, Katalog książek MBP w Tarnowie[halott link]
- Antoni Sypek, Cmentarz Stary w Tarnowie : przewodnik t. II, Tarnowskie Towarzystwo Kulturalne : Muzeum Okręgowe : Urząd Miejski, Tarnów 1994, ISBN 83-901529-4-0, Katalog książek MBP w Tarnowie[halott link]
- Mieczysław Czosnyka, Szczepanik Jan, Encyklopedia Tarnowa, Tarnów 2010 isbn = 978-83-87366-96-4
- Mieczysław Czosnyka, Jan Szczepanik Ambasadorem Tarnowa, Tarnów 2011 isbn = 978-83-931247-0-1
- Roman Włodek, Szczepanik Jan, Polski Słownik Biograficzny, zeszyt 193, Warszawa-Kraków 2010
További információk[szerkesztés]
- Szczepanik – Polski Edison – bogata monografia Jana Szczepanika i jego wynalazków
- Jan Szczepanik – bogato ilustrowana monografia Jana Szczepanika i jego wynalazków
- Strona poświęcona Janowi Szczepanikowi
- Mark Twain – The Austrian Edison Keeping School Again (ang.)
- Mark Twain – From the „London Times” of 1904 (ang.)
- Artykuł o spotkaniu Szczepanika z Twainem (franc.)