Júlia da Silva Bruhns

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Júlia da Silva Bruhns
Született1851. augusztus 14.[1]
Paraty
Elhunyt1923. március 11. (71 évesen)[1]
Weßling[2]
Állampolgársága
HázastársaThomas Johann Heinrich Mann[3]
Gyermekei
SzüleiMaria Luisa da Silva
Johann Ludwig Hermann Bruhns
Foglalkozásaíró
Sírhelyemüncheni Waldfriedhof
A Wikimédia Commons tartalmaz Júlia da Silva Bruhns témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Júlia da Silva Bruhns (Paraty, 1851. augusztus 14. – Weßling, 1923. március 11.) német-brazil írónő. Johann Heinrich Mann lübecki szenátor és gabonakereskedő felesége, valamint Thomas Mann és Heinrich Mann írók édesanyja volt.

Élete[szerkesztés]

A római katolikus vallású Júlia a brazíliai Paratyban(wd) született Johann Ludwig Herman Bruhns német földműves és a brazil Maria Luísa da Silva lányaként, aki egy portugál bevándorló és egy dél-amerikai őslakos nő lánya volt. Júlia apjának több cukornádültetvénye volt Santos és Rio de Janeiro között. Édesanyja 28 évesen, amikor Júlia hatéves volt, szülés közben meghalt. Három testvére és egy nővére volt. Egy évvel anyja halála után apja úgy döntött, hogy visszaküldi gyermekeit Németországba. Lübeckben éltek, ahol Júliának élt a nagybátyja. Hatévesen Júlia még egy szót sem beszélt németül. Tizennégy éves koráig bentlakásos iskolában tanult, míg apja Brazíliában a gazdaság gondozásával foglalkozott.

1869-ben ment férjhez Thomas Johann Heinrich Mannhoz (1840–1891). Júlia 17, a férfi 29 éves volt. Öt gyermekük született: Heinrich (Luís), Thomas (Paulo), Julia (Elisabeth Therese/Lula; 1877–1927), Carla (Augusta Olga Maria; 1881–1910) és Viktor (Carl; 1890–1949).

1893-ban Júlia Münchenbe költözött a gyerekeivel. 1903 és 1906 között Augsburgban élt Viktorral. Aus Dodos Kindheit címmel önéletrajzi művet írt, amelyben leírta idilli gyermekkorát.

Mindkét lánya öngyilkos lett: Carla 1910-ben megmérgezte magát, Lula pedig 1927-ben akasztotta fel magát.

Júlia későbbi éveiben gyakran költözött, és többnyire szállodákban élt. A bajorországi Weßlingben, egy szállodai szobában halt meg, három fia vigyázott rá.

Emlékezete[szerkesztés]

Fiai, Heinrich és Thomas több könyvükben is általa ihletett karaktereket alkottak, utalva dél-amerikai származására és szenvedélyes művészi habitusára. Thomas Mann Júliát „portugál-kreol brazilként” jellemzi. A Buddenbrookban Gerda Arnoldsen és Toni Buddenbrook ihlette őt. A Doktor Faustusban Rodde szenátor felesége lett. A Tonio Krögerben ő volt az anya, Consuelo. A Halál Velencében(wd) a főszereplő, Gustav von Aschenbach anyjaként tűnik fel.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b FemBio database (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)
  3. ↑ Kindred Britain

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Julia da Silva-Bruhns című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források[szerkesztés]

  • Életrajz (németül)
  • Miskolci, Richard. Thomas Mann: Artista Mestiço. São Paulo: Annablume/FAPESP, 2003.
  • Viktor Mann: Wir waren fünf. Bildnis der Familie Mann. Fischer-Taschenbuch-Verlag, Frankfurt 2001. ISBN 3-596-12275-9.
  • Barbara Hoffmeister: Familie Mann. Ein Lesebuch. Rowohlt 2001. ISBN 3-499-23197-2.
  • Hildegard Möller: Die Frauen der Familie Mann. Piper 2005. ISBN 978-3-492-24576-0.
  • Michael Stübbe: Die Manns. Genealogie einer deutschen Schriftstellerfamilie. Degener & Co, 2004, ISBN 3-7686-5189-4.
  • In Ana in Venedig von João Silvério Trevisan, auch: Ana em Veneza, Ana in Venice (1994) ist Julia Mann (Dodó) eine der Protagonisten des Romans. BLT, Bergisch Gladbach 1999, ISBN 978-3-404-92019-8.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Júlia_da_Silva_Bruhns&oldid=26439415”