Iulia Caesaris (i. e. 101)
| Iulia Caesaris | |
 | |
| Született | i. e. 2. század ókori Róma |
| Elhunyt | nem ismert nem ismert |
| Állampolgársága | római |
| Házastársa | Marcus Atius Balbus[1][2][3] |
| Gyermekei |
|
| Szülei | Aurelia Cotta III. Caius Iulius Caesar |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Iulia Caesaris témájú médiaállományokat. | |
Az i. e. 101-ben született Iulia Caesaris (meghalt i. e. 51.) egyike a Iulius–Claudius-dinasztia hat azonos nevű személyének. III. Caius Iulius Caesar praetor és Aurelia Cotta leánya, a diktátor Caesar testvére. A családban előforduló névazonosságok miatt sokszor ellentmondó módon nevezik, hol Iulia Maior, hol Iulia Minor néven is. Idősebb ugyanis három másik Iulia Caesaris nevű személynél, de fiatalabb nagynénjénél és nővérénél. A Iulia Minor nevet akkor is alkalmazzák, ha csak a diktátor Caesar felmenőiről beszélnek, mivel III. Caius Iulius Caesarnak volt egy idősebb, közelebbről ismeretlen leánya is, aki szintén a Iulia nevet viselte, ez esetben ő Iulia Maior.
A Iulia Maior nevet Augustus leányára is alkalmazzák, mivel az ő leányát (Augustus első unokáját) is ugyanígy nevezték. A nevek körüli zavart az okozza, hogy Rómában a nőknek nem volt előnevük (a mai keresztnévnek megfelelő névelem), hanem egyszerűen a családnév nőnemű alakjával nevezték őket. Ezért minden Iulius nemzetségbeli nőnek Iulia volt a neve.
Férje Marcus Atius Balbus volt.
- Atia Balba Prima
- Atia Balba Caesonis - aki Octavia anyja lett és
- Atia Balba Tertia - aki Marcia anyja lett és
Iulia Caesaris temetésén az akkor 12 éves Caius, a későbbi Augustus császár mondott halotti beszédet.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Suetonius: Iulius Caesar élete 83.
- Suetonius: Caes. 74.
- Appianus: B.C.III.22,23.
- Titus Livius: Ab Urbe Condita I.7.
Irodalom
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Krawczuk, Aleksander (2008). Római császárok. Lazi Könyvkiadó, Szeged. ISBN 978-963-267-023-2.
- ↑ Обнорский, Николай Петрович (1904). "Юлия". Brockhaus and Efron Encyclopedic Dictionary. Volume XLI, 1904 (orosz nyelven). XLI. Szentpétervár: Brockhaus–Efron.
- ↑ "Digital Prosopography of the Roman Republic" (angol nyelven). Hozzáférés: 2021. június 10.
- ↑ "Digital Prosopography of the Roman Republic" (angol nyelven). Hozzáférés: 2021. június 10.