Ismérv

Ismérvnek vagy statisztikai változónak nevezzük a statisztikában egy sokaság elemeinek tulajdonságait. Ismérv minden olyan szempont vagy kritérium, ami szerint a sokaságot vizsgáljuk. Léteznek közös ismérvek, amelyek igazak a sokaság minden egyedére, és megkülönböztető ismérvek, amik alapján az egyedek elkülöníthetőek.

A statisztikai változók fajtái

	Minőségi ismérvek (kvalitatív, kategoriális)		Mennyiségi ismérvek (kvantitatív, számszerű)
Skála	nominális (egyenrangú)	ordinális (rangsorolt)	diszkrét (számlálható)	folytonos (mérhető)
Példák	vércsoport	betegség súlyossága	fogak száma	testmagasság
A skálán elvégezhető műveletek	azonosság (=, ≠)	azonosság (=, ≠) sorrend (<, >)	azonosság (=, ≠) sorrend (<, >) különbség (–)	azonosság (=, ≠) sorrend (<, >) különbség (–) arány (/)

Szociológiai felméréseknél az alábbi gyakorlati csoportosítást használják:

Fajta		Példák
Területi ismérv		ország, város, megye
Időbeli ismérv		nap, hónap, év
Tárgyi ismérv	Minőségi ismérv	nem, iskolai végzettség
	Mennyiségi ismérv	nyereség, életkor, jövedelem

A sokaság elemeire a vizsgált ismérv szerint különféle ismérvváltozatok jellemzők; például ha a „nem” az ismérv, akkor a „férfi” és a „nő” a lehetséges ismérvváltozatai. Alternatív ismérvnek nevezzük az olyan ismérveket, amelyeknek csak két ismérvváltozata létezik. A mennyiségi ismérvek ismérvváltozatai ismérvértékeknek is hívhatók.

A kódolás az a folyamat, amelynek segítségével a területi, időbeli, illetve minőségi ismérveket is számszerűvé alakítjuk át (például a megyékhez a nevük betűrendjében számokat rendelünk 1-től 19-ig vagy a vizsgateljesítményhez osztályzatokat 1-től 5-ig). Ezek az ismérvek azonban, bár számszerűek, így sem rendelkeznek a mennyiségi ismérvek valamennyi tulajdonságával. Például ha az emberek kedvenc színét kódokkal jelöljük (1 = kék, 2 = zöld, 3 = piros, 4 = sárga, 5 = egyéb), akkor sem értelmezhetjük úgy a színkódok átlagát (pl. 3,5 = piros és sárga közé eső szín, azaz narancssárga), mint egy „átlagosan elfogadott” színt. Ha pedig máshogy határoztuk volna meg a kódszámokat (1 = zöld, 2 = sárga, 3 = piros, 4 = kék, 5 = egyéb), akkor ugyanez az átlag másik színt jelölne (lila).

Mérési skálák

• Nominális szint:
  • nem sorolható minőség szerint
  • pl. nem (férfi vagy nő); kedvenc szín (kék, piros, zöld, sárga, „egyéb, éspedig:”)
• Ordinális szint:
  • egyértelműen sorrendbe lehet rakni az elemeket, de nem lehet az egyes elemek közötti különbséget egzaktul meghatározni
  • pl. egészség (kitűnő, jó, közepes, rossz)
• Intervallumszint:
  • meghatározható az elemek sorrendje és távolsága, de a skálának nincsen természetes kiindulópontja, emiatt nem lehet meghatározni, hogy az egyik elem hányszor „jobb” a másiknál
  • pl. IQ (akinek 60 az IQ-ja, az nem „fele olyan okos”, mint akinek 120); Celsius-fok (ha tegnap 20 fok volt, és mára 40 fok lett, akkor nem mondhatni, hogy „kétszer olyan meleg van”)
• Aránymérő szint:
  • pontosan meghatározható az egyes elemek sorrendje, valamint két elem különbsége, és rendelkezik kiindulóponttal is (nulla)
  • pl. jövedelem, testsúly