Ugrás a tartalomhoz

Iskolai könyvtár

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Általános iskola könyvtára

Az iskolai könyvtár a különféle nevelési és oktatási intézmények részeként működő könyvtár. Feladata az adott intézmény dolgozói, tanulói, esetenként a szülői számára a neveléshez, az oktatáshoz és a tanuláshoz szükséges könyvtári szolgáltatások biztosítása. Ezek közül kiemelten a fizikai és digitális információforrások biztosítása, az információs műveltség és az olvasáskultúra fejlesztése és a tanulási, tanítási tér biztosítása. Állományát, szolgáltatásait, feladatait erőteljesen meghatározza az intézmény típusa és pedagógiai programja.

Korszakonként és területenként lehetnek eltérő vonásai, de a meghatározás ismérvei a következők: a nevelési-oktatási intézmény épületében van, a szervezet része, az intézmény (annak fenntartója) tartja fenn, állománya az alap- és középfokú oktatási-nevelési munkát támogatja, szolgáltatásai elsősorban az iskola tanulóit, dolgozóit támogatják, könyvtári és pedagógiai területen egyaránt képzett iskolai könyvtárosa van, tervezett (könyvtár)pedagógia munkát végez.[1]

Az iskolai könyvtár az ötféle funkció szerint megkülönböztetett könyvtártípus közül az egyik (a többi négy a nemzeti könyvtár, felsőoktatási könyvtár, szakkönyvtár, közkönyvtár).

Vízió, célok

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

"A jól működő iskolai könyvtár minden tanuló és iskolai dolgozó számára hozzáférhető, az iskola céljaihoz és a helyi közösséghez illeszkedő fizikai és digitális állománnyal, könyvtári térrel, könyvtárpedagógiai tevékenységgel támogatja a 21. századi készségek és azon belül kiemelten az olvasás és az információs műveltség fejlesztését, az alkotást. Biztonságos és közösségi valós terével, az olvasmányélményekkel és a személyes, szakképzett könyvtárostanári jelenléttel hozzájárul a mentális jólléthez. A könyvtári rendszer részeként az információkhoz és a kultúrához való hozzáférés, a csoportos és egyéni, önálló tanulási utak, inspirációk és élmények biztosításával pedig segít növelni a kulturális tőkét, a tantárgyi és a kereszttantervi célok megvalósítását, a demokratikus jogok gyakorlását és ezen keresztül is tesz az esélyegyenlőtlenségek csökkentéséért."[2]

Használói köre

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Felhasználói körébe elsősorban az intézménnyel jogviszonyban lévők, vagyis az iskola diákjai és az ott dolgozó pedagógusok és más munkatársak tartoznak. Természetesen számukra a használat ingyenes, nincs beiratkozási díj. Az iskolahasználók közé tartoznak a szülők is, így számos iskolai könyvtár nekik is nyújt szolgáltatásokat, de általában szűkebben és máshogy.

Az iskolai könyvtár használói köré más csoportok is tartozhatnak. Az iskolatörténeti különgyűjtemény iránt lehet kutatói igény. Emellett az öregdiákok részéről is merülhetnek fel igények.

Amennyiben az iskolai könyvtár kettős funkciójúként akár közkönyvtár, akár szakkönyvtári feladatokat is ellát, akkor a használói kör a funkciónak megfelelően bővül.

Az egyes használói köröket és jogaikat és kötelességeiket, mint minden könyvtár esetén, a könyvtárhasználati szabályzatban érdemes és kell rögzíteni.

Működési sajátosságai

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Intézményi könyvtárként működését a fenntartó/kiszolgált intézmény jellege és igényei befolyásolják. Ilyenek különösen:

  • A használói kör korlátozása, használói csoportok elkülönítése és speciális jogaik.
  • Nyitvatartása igazodik a tanév rendjéhez, az iskola életéhez. (Tanítási szünetekben zárva tart.)
  • Nagy példányszámok bizonyos dokumentumokból.
  • Speciális kölcsönzési formák: nagy példányszámú kölcsönzés (pl.: feladatgyűjtemény osztálynyi példányban), rövid kölcsönzés (pl.: csak a tanórára)
  • A könyvtárban dolgozóknak más iskolai feladatai is vannak.

Típusai

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az iskolai könyvtárak több szempont szerint csoportosíthatók.

Leggyakrabban az intézménytípus szerint különböztetjük meg, így az adott iskolarendszerben előforduló minden intézménytípusnak vannak iskolai könyvtári sajátosságai, speciális szerepe. Jelenleg a leggyakoribbak:

  • általános iskolai,
  • gimnáziumi,
  • szakképzési,
  • diákotthoni (kollégiumi),
  • gyakorlóiskolai.

Ezek mellett jelentősen mások az óvodai könyvtárak, a gyógypedagógiai intézmények és a művészeti iskolák könyvtárai is.

Használói kör szerint ma már nem elterjedt, de megkülönböztethető külön tanulói és tanári könyvtár. Emellett léteznek szaktantermi, szertári letétek és osztálykönyvtárak is, de ezeket nem tekintjük szakmai értelemben könyvtárnak, akkor sem, ha az iskolai könyvtár kezeli és akkor sem, ha attól függetlenül működnek.

Működési/fejlődési szint szerint megkülönböztetünk könyvszekrényekkel működő iskolai könyvtárat, könyvtárszobát, hagyományos iskolai könyvtárat, médiatárat, információs- vagy forrásközpontot és tanulási forrásközpontot.[3]

Funkciója

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alapvető funkciója az iskolában folyó képzési és nevelési tevékenység támogatása: a nevelés színtere és eszköze. A könyvtár ma már nem választható szét nevelői és tanulói részre, egységesen kell részt vennie az iskolai munkában. Az iskolában folyó munka eszközévé, helyileg elválaszthatatlan információs központtá és közösségi térré vált. A modern iskolai könyvtárnak a tanulás színterévé és részévé kell válnia. A pedagógusoknak és a diákoknak a közös munkahelye, ahol együtt, közösen dolgoznak. Ideális esetben az iskolai könyvtáros, könyvtárostanár az, aki felkészíti a gyerekeket a különböző forrásokból származó információszerzésre és -kezelésre. Formálja, finomítja annak módját, valamint különböző stratégiákat, módszereket mutat meg nekik. Az iskolai könyvtárnak forrásközponttá kell válnia. Ma a legkorszerűbb az információs központ: taneszközök gyűjteménye demonstrációs eszközökkel, szoftverekkel és telekommunikációs technikai eszközökkel, ezáltal sajátos szolgáltatásokkal rendelkezik.

Története

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ókorban és a középkorban is léteztek már könyvtárak, de ezeket a diákok nem használták, mert a tananyagot szóban sajátították el, így csak a tanárok használták. Ez a helyzet oldódni kezdett a reneszánsz majd a reformáció idején, legfőképp a protestáns kollégiumokban. Az igazi változás azonban a felvilágosodásban jelentkezett. Az iskolai könyvtár szerepe a pedagógiai gondolkodás változásainak hatására megváltozott és megnőtt. A tankönyv már nem tudta betölteni önálló ismeretszerzési funkcióját. A hangsúly áttolódott az önálló ismeretszerzésre. Az iskolai könyvtár előzményei a vasárnapi iskolák kölcsönkönyvtárai. A tanulókat befogadó és a tanulást is szolgáló könyvtár a 18-19. század fordulóján vált önálló könyvtártípussá. Itthon az 1800-as évek második felében kezdett el igazán terjedni és a század végére megerősödni. Hagyományos iskolai könyvtárnak azokat az intézményeket nevezzük, ahol csak könyvek és folyóiratok találhatóak, ám egy modern iskolai könyvtár állományának már részét képezik az audiovizuális, a kép- és hangrögzítéssel készült, valamint az elektronikus dokumentumok. Ezek először multimédiás könyvtárakká, médiatárakká váltak, ma inkább információs központként tekintünk rájuk.. A XXI. században egyre inkább ilyenekkel találkozunk az iskolákban.

Gyűjteménye

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az iskolában oktatott tudományok, ismeretterületek szakkönyvtára valamint pedagógiai szakkönyvtár is.. Gyűjteményében a többi könyvtártípustól sokkal hangsúlyosabb szerepet kapnak a taneszközök (tankönyv, segéd- és hangoskönyv, oktatóprogram…) és a tanulási szituáció, mint más könyvtártípusok esetén. A kötelező és ajánlott olvasmányokból nagyobb példányszámmal rendelkezik, lehetőleg minden gyermeknek jutnia kell egy példánynak. Emellett jelen van a gyermek- és ifjúsági irodalom és különböző folyóiratok, elektronikus dokumentumok,minden korosztály számára.

Az iskolai könyvtár nem csak egy egyszerű könyvtár az iskola falain belül. Célja a nevelés-oktatás támogatása. Információs forrásközpont, ami kiszolgálja a csoportos és egyéni tanulási utakat és formákat, és részt vesz az iskola életében. Gyűjti, feltárja és a felhasználók rendelkezésére bocsátja az iskola pedagógiai programját támogató és közössége által igényelt médiumokat/dokumentumokat.

Szolgáltatásai

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mint minden könyvtárban, az iskolai könyvtárban is a szolgáltatás alapja a dokumentumok rendszeres gyűjtése, feltárása, nyilvántartása, őrzése, gondozása, e dokumentumok helyben használatának biztosítása, tájékoztatás, kölcsönzés. Feladata még a tájékoztatás a könyvtári rendszerről, annak dokumentumairól és szolgáltatásairól, valamint -igény esetén - részvétel az országos dokumentumellátó rendszerben.

Ezek mellett az iskolai könyvtárban hangsúlyosak a tanítási, tanulástámogatási szolgáltatások, kiemelten a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása.

Közösségi térként is működik. Az iskolai könyvtár támogatásával, használatával készülnek fel a diákok a többi könyvtár, könyvtártípus használatára.

Az iskolai könyvtár dolgozói

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Iskolai könyvtáros = iskolai könyvtárban alkalmazott könyvtári szakemberek gyűjtőneve a szakirodalomban és a köznyelvben. A magyar jogban nem létező fogalom. Alapvetően kétféle munkakörben dolgozó kollégát jelent:

  • A könyvtárostanár(tanító) munkakör pedagógus és könyvtáros végzettséggel rendelkező szakember, aki munkája során könyvtárpedagógiai (pl.: könyvtárhasználat tanítása), könyvtárszakmai (pl.: állomány feldolgozása) és iskolai pedagógiai tevékenységeket (pl.: mentorálás) végez. (Az alkalmazáshoz szükséges szakképzettség: könyvtárpedagógia-tanár, informatikus könyvtáros és tanító vagy tanár vagy szociálpedagógus (3. melléklet a 2011. évi CXC. törvényhez).)
  • A könyvtáros munkakör "csak" könyvtári végzettséget igényel és könyvtárszakmai feladatok elvégzését foglalja magában. A jog szerint nem pedagógus munkakör, hanem nevelést oktatást közvetlenül segítő (NOKS).[4][5]

A jó könyvtár az iskolai munka nélkülözhetetlen része, ami egyúttal azt is feltételezi, hogy a könyvtárostanár szervezi, összefogja, koordinálja a könyvtárpedagógiai fejlesztő, önművelő tevékenységet. Kialakítja, koordinálja és a nevelőtestülettel és a szülőkkel közösen valósítja meg az adott intézmény könyvtárpedagógiai programját.

Könyvtár-informatikai tananyag

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Legáltalánosabban a 2012-es Nemzeti Alaptanterv határozza meg a könyvtár-informatikai és használati tananyagot. Ez alapján a kerettanterv már konkrétabban fogalmazza meg az elvárásokat a könyvtárhasználattal szemben. A NAT és kerettanterv alapján minden az 1-10. évfolyamig minden iskolatípusban és évfolyamon megadja a minimálisan kötelező óraszámot és az iskola saját pedagógiai célkitűzései és gyakorlata alapján ezt tovább növelheti Általános cél, hogy a gyermek ismerje meg és magabiztosan használja az iskolai vagy más (köz-, szak-) könyvtár állományát és szolgáltatásait. Igazodjon el a médiatárak, információs központok gyűjteményében, szerezze meg az információs műveltség alapjait.. Gyakorolja a könyvtári eszköztárra épített önálló ismeretszerzését, fejlessze beszédkultúráját, műveltségét, tanulási-önművelési szokásait, rendszeres olvasással és könyvtárhasználattal. Vegye igénybe a tömegmédiumok adta önművelési lehetőségeket. A Kerettanterv bontja le korosztályokra, a tanulóknak életkorhoz kötött, különféle mélységi szinten kell ismereteket és készségeket elsajátítania. Az alsósoknak (1-4. osztály) az alapfokú könyvtárhasználatot és információkezelést kell megtanítani, ami a tanuláshoz, az ismeretek elsajátításához szükséges. Felső tagozatban (5-8. osztály) ezt a megszerzett tudást kell a gyerekekben rögzíteni és szélesíteni, hogy a könyvtárhasználatuk és információs műveltségük biztos és tudatos legyen, ezzel megalapozva azt, hogy más könyvtárakban is kiismerjék magukat, ne legyen nekik idegen a rendszer. A középiskolás korosztálynál a cél még jobban kiszélesíteni a tudást, újrarendszerezni azokat, hogy teljesen önállóan tudják használni a könyvtárakat, akár a virtuális térben is.

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. ↑ Dömsödy Andrea (2023): Könyvtárpedagógia, fogalmak, alapelvek. In: Vincze Beáta - Kempf Katalin (szerk.):Változó világ - változó múzeumok. Budapest, ELTE PPK, 238. p.
  2. ↑ "Iskolai könyvtári pontok 2026" (PDF). Könyvtárostanárok Egyesülete. 2026.06.29. Hozzáférés: 2026.07.03. {{cite web}}: Check date values in: |accessdate= és |date= (súgó)
  3. ↑ Dömsödy, Andrea (2018). A könyvtárpedagógia elmélete és gyakorlata. Második kísérlet a téma összefoglalására. Budapest: Könyvtárostanárok Egyesülete. 114–126. o. ISBN 978-963-88046-9-3.
  4. ↑ Dömsödy, Andrea (2018). A könyvtárpedagógia elmélete és gyakorlata. Második kísérlet a téma összefoglalására. Budapest: Könyvtárostanárok Egyesülete. 46-49.. o. ISBN 978-963-88046-9-3.
  5. ↑ Dömsödy Andrea (2026.02.10.). "Iskolai könyvtárakra közvetlenül vonatkozó jogszabályi előírások. Szakmai értelmezés" (PDF). Könyvtárostanárok Egyesülete. Hozzáférés: 2026.07.03. {{cite web}}: Check date values in: |accessdate= és |date= (súgó)

Források

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Commons:Category:School libraries
A Wikimédia Commons tartalmaz Iskolai könyvtár témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Iskolai_könyvtár&oldid=29180446”