Iratos hajdúk
Az iratos katonák, hajdúk a királyi végvárakban szolgálatot teljesítő magyar gyalogos katonák.
Elnevezésük[szerkesztés]
Elnevezésük onnan származik, hogy a fizetésüket megelőző mustra (személyük, lovaik, fegyvereik és felszereléseik megszemlélése) során nevüket és a tisztségükért járó fizetés összegét beírták egy füzetbe, az úgynevezett mustralajstromba. Havi fizetésük két magyar forint volt.
Idézet[szerkesztés]
| „ | ...Az fölötte való nagy fizetlenség végett, Császár Urunk Őfelsége iratos fizetésén levő iratos katonái, és hajdu szóknak és az Török birodalomba alá mennek, mely dolog mind az végházaknak, mindpedig országunknak melly nagy fogyatkozásra legyen, Nagyságod meggondolhatja. Holott az közülünk kiszökő katonák és hajduk ruhátalan, fegyvertelen, lovatlan és erőtlen voltunkat az pogányságnak előbeszélhetik, azhonnan az ellenségnek szive bátorodik... | ” |
| – Pogrányi Benedek levele Pálffy Istvánhoz (1636. április 25.) | ||
Források[szerkesztés]
- Kereszt és Félhold a török kori Magyarországon (1526–1699), Encyclopaedia Humana Hungarica 05.
- Balogh Zoltán: Drégelypalánk.
- Takáts Sándor: Bajvívó magyarok. szerk. Réz Pál, Budapest 1956. MEK: Bajvívó magyarok
További információk[szerkesztés]
- Hadtörténelmi Közlemények, 2001. 2/3. sz., epa.oszk.hu
- Szakály Ferenc: Határvédelem és társadalom a török korban, tankonyvtar.hu
- Korabeli ábrázolás., kepido.oszk.hu
- Benczédi László: A „vitézlő rend”, tankonyvtar.hu
- Kenyeres István: A bécsi Udvari Kamarai Levéltár Gedenkbücher Österreich magyar vonatkozású iratainak regesztái 61–64. kötet (1547–1550)[halott link] , mnl.gov.hu
