Ionrács
Az ionrács olyan rácstípus, amelyben ionkötéssel kapcsolódó, pozitív vagy negatív töltéssel rendelkező részecskék foglalják el a rácspontokat.[1]
Tulajdonságai[szerkesztés]
Az ionrácsos anyagok keménysége, olvadás- és forráspontja az ionok közötti távolsággal fordítottan arányos, szobahőmérsékleten szilárd halmazállapotúak. Az ionrácsos vegyületek törékenyek, mivel, ha a részecskéket elmozdítják egymástól, az azonos töltésű ionok között fellépő elektrosztatikus taszítóerő ellöki egymástól a részecskéket. A szilárd ionrácsos vegyületek az áramot nem vezetik, mert bár vannak bennük töltéssel rendelkező részecskék, azok nem képesek elmozdulni. Olvadékuk vagy vizes oldatuk azonban elektromos vezető.[2] Általában színtelenek, fénytörésük közepes.[3]
Típusai[szerkesztés]
Az ionrácsban (mint minden rácsban) a részecskék (ionok) meghatározott geometriai rendben helyezkednek el. A legkisebb geometriai egységek az ún. elemi cellák, ezek sokasága adja az ionrácsot.
Az elemi cellák alapján kétféle alaptípust különböztetünk meg:
- Izodezmikus szerkezetek: A kationok és anionok aránya 1:1, az ionok között ható kötőerők egyenlő nagyságúak.
- Nátrium-klorid típusú rács alakul ki, ha a kation (Na+) mérete jelentősen kisebb az anionénál (Cl−). A nátrium-klorid típusú rács egy lapon középpontos kockarács.
- Cézium-klorid típusú rács alakul ki, ha a kation (Cs+) mérete körülbelül megegyezik az anionéval (Cl−). A cézium-klorid típusú rács egy térben középpontos kockarács.
- Ha a kationok és anionok aránya 1:2 vagy 2:1:
- Rutil típusú rács alakul ki, ha a kation (Ti(IV)) mérete jelentősen kisebb az anionénál (O2−).
- Fluorit típusú rács alakul ki, ha a kation (Ca2+) mérete körülbelül megegyezik az anionéval (F−). Ez a rács úgy tekinthető, mint a kationok laponcentrált köbös rácsának és az anionok egyszerű köbös rácsának egymásba tolása.
Ionrácsos anyagok[szerkesztés]
Ionrácsot alkot minden ionvegyület. Néhány példa:
Egyéb rácstípusok[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Varga Andrea. Híd a kémiához - A földtudományok általános, szervetlen és fizikai kémiai alapjai. DOI: 10.14232/eta.2019.2088 (2019)
- ↑ Wunderlich Lívius, Szarka András. A biokémia alapjai (2014). ISBN 978-963-2791-68-5
- ↑ Ásványtan
