Inkakakadu
Inkakakadu | ||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
![]() | ||||||||||||||||||||
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
Sebezhető![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() | ||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||||||
![]() | ||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Inkakakadu témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Inkakakadu témájú kategóriát. |
Az inkakakadu (Lophochroa leadbeateri) a papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe sorolt kakadufélék (Cacatuidae) családjában tartozó faj.[2][3]
Rendszertani helyzete[szerkesztés]
A fajt Nicholas Aylward Vigors ír zoológus írta le 1831-ben, a Plyctolophus nembe Plyctolophus leadbeateri néven.[4] Korábban a Cacatua nembe sorolták Cacatua leadbeateri néven.
Alfajai[szerkesztés]
- Lophochroa leadbeateri leatbeateri (Vigors, 1831 - ez az alapfaj.
- Lophochroa leadbeateri mollis (Mathews, 1912) - az alapfajnál kisebb, bóbitája sötétebb vörös, a narancsszínű sáv halványabb, olykor teljesen hiányzik.
Származása, elterjedése[szerkesztés]
Ausztrália nagy részén honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi vagy trópusi száraz erdők és cserjések. Nomád faj.[5]
Megjelenése, felépítése[szerkesztés]
Testhossza 40 centiméter, testtömege 360–480 gramm.[6] Alapszíne fehér, feje, nyaka és begye lazacszínnel átszőtt, homloka sötétvörös. Előregörbülő bóbitájának bázisa skarlátvörös, ezt narancsszínű sáv követi, majd ismét skarlátvörös, végül a toll csúcsa fehér. Szárnya 27 centiméteres, a farka 14 centiméter hosszú. Az evezők és a faroktollak alsó felületén a tollak bázisa skarlátvörös. A hím írisze (szivárványhártyája) fekete, a tojóé sötét vörösesbarna. Mindkét nem csőre fehéres szaruszínű, lába sötétszürke.
A tojó bóbitáján a narancsszínű sáv szélesebb. A fiatal madarak és a tojók halványabbak a kifejlett hímeknél.
Életmódja, élőhelye[szerkesztés]
Párban vagy kis csoportban él. Meglehetősen félénk faj. Aktív szárnycsapásokból és sikló szakaszokból álló röpte akrobatikus; ha kell, hátrafelé is repül.
Tápláléka magvakból, gyümölcsökből, diófélékből áll, nagyon szereti az akáciák és a vaddinnye magját; ezeket a földről is szívesen csipegeti.
Hangja kéttagú remegős kiáltás, vészjele három vagy négy harsány rikoltás.
Szaporodása[szerkesztés]
Augusztus és december között költ; fészkelési ideje mintegy 55 nap. Fészkét eukaliptusz üregében építi. A fészekalj 2-4 tojás; ezeken 21–25 napig kotlik — a hím éjjel, a tojó nappal. A nagyjából hat hét után kirepülő fiókákat a két szülő közösen eteti, a fiatalok sokáig a családi kötelékben maradnak.
Tartása[szerkesztés]
A legnehezebben nevelhető kakadufaj. Félénk, a környezetváltozásra érzékeny, de türelemmel, hosszú idő alatt megszelídíthető. Beszédkészsége nem jelentős, de pár szóra megtanítható.
Képek[szerkesztés]
Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]
Elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma nagy és stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[5]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Oláh György, Bankovics Attila: A papagájalakúak (Psittaciformes) rendjéhez tartozó fajok magyar nevei. ÁLLATTANI KÖZLEMÉNYEK (2022) 107(1–2)
- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. december 26.)
- ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. december 26.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2020. december 26.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. december 26.)
- ↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2020. december 26.)
Források[szerkesztés]
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2020. december 26.)
- Hivatalos magyar neve
- Romhányi: Romhányi Attila, 1987: Papagájok. Natura, 88–89. old. ISBN 9632331265
További információk[szerkesztés]
- Képek az interneten a fajról
- Ibc.lynxeds.com - videók a fajról
- Xeno-canto.org - a faj hangja és elterjedési térképe
|