Indo-görög királyság
Az Indo-görög királyság vagy indiai görög királyság hellén királyság volt az Indiai szubkontinens (mai Afganisztán, Pakisztán és Északnyugat-India) északnyugati területének több részén az i.e. utolsó két évszázadban. A birodalom élén összesen több mint harminc uralkodó fordult meg,[1] akik olykor konfliktusba is kerültek egymással.
Akkor jött létre a királyság, amikor a görög-baktriai Demetriosz az i.e. 2. században megszállta a szubkontinenst. Dél-Ázsiában a görögök központja végül Baktria (ma Afganisztán és Üzbegisztán határán) lett. Azonban nem sikerült létrehozniuk egységesített uralmat India északnyugati részén. A leghíresebb indo-görög uralkodó Menandrosz (Milinda) (i.e. 125 – i.e. 95). Fővárosa a Pandzsáb régióban (ma Pakisztán) található Szakala volt és sikeresen megszállta a Gangesz és a Jamuna folyó összefolyásánál lévő területet.
Az indo-görög királyság a különböző dinasztiákra épülő államigazgatásokra vonatkozik, amelyeknek különböző regionális fővárosaik voltak, olyanok mint Takszila,[2] (a mai Pandzsáb régió Pakisztánban), Puskalavati vagy Szagala (Szangala).[3] Más egyéb központok is létezhettek még ezeken felül, amelyekre említést tesz például Ptolemaiosz Geographia című műve, illetve későbbi királyok egyéb névjegyzékei. Ezekben szerepel például egy Teophilosz nevű satrapa az indo-görög királyság déli részén.
Az indo-görög királyok két évszázados uralma során összekeveredtek a görög és az indiai nyelvek és a szimbólumaik. Erről tanúskodnak a pénzérméik, illetve a vallásos gyakorlataikban a hindu, buddhista és ősi görög szokások. Az ősi városok régészeti feltárásaiból arra következtetnek a tudósok, hogy ezek az uralkodók támogatták a buddhizmust, amelyben felfedezhető az erős indiai és görög hatások keveredése.[4] Az indo-görög kultúra hatása máig megőrizte nyomait a gréko-buddhista művészetben.[5]
Az időszámítás kezdete után ezek a görög államok eltűntek, ahogy az indo-szkíták megszállták a területet. Feltehetően, nyomokban még évszázadokig maradtak görög emberek az azt követő indo-párus és kusán birodalmakban.[6]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ W. W. Tarn. Journal of Hellenic Studies, Vol. 22 (1902), 268–293. o.
- ↑ Mortimer Wheeler Flames over Persepolis (London, 1968). Pp. 112 ff.
- ↑ McEvilley, 377. o.
- ↑ Burjor Avari, India, the Ancient Past, 130. o.
- ↑ Ghose, Sanujit (2011). "Cultural links between India and the Greco-Roman world". Ancient History Encyclopedia.
- ↑ Narain, "The Indo-Greeks" 2003, 278. o.
További információk
[szerkesztés]