Időszakos böjt
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Az időszakos böjt a különböző étkezési időbeosztások bármelyike, amely az önkéntes böjt (vagy csökkentett kalóriabevitel) és a nem böjtölés között váltakozik egy adott időszakban. Az időszakos böjt módszerei közé tartozik a többnapos böjt, az időszakos böjt, mint például az 5:2-es diéta, és a napi, időben korlátozott étkezés.
Az időszakos böjtöt tanulmányozták annak megállapítására, hogy csökkentheti-e az étrenddel összefüggő betegségek, például a metabolikus szindróma kockázatát. Egy 2019-es áttekintés arra a következtetésre jutott, hogy az időszakos böjt segíthet az elhízás, az inzulinrezisztencia, a diszlipidémia, a magas vérnyomás és a gyulladások kezelésében. Előzetes bizonyítékok vannak arra, hogy az időszakos böjt általában biztonságos.
Az időszakos böjtölés káros hatásait nem vizsgálták átfogóan, ezért egyes akadémikusok rámutattak annak kockázatára, mint az étrendi divatra. A böjt különféle vallási gyakorlatokban létezik, beleértve a buddhizmust, a kereszténységet, a hinduizmust, az iszlámot, a dzsainizmust és a judaizmust.
Története[szerkesztés]
A böjt ősi hagyomány, amelyet évszázadok óta számos kultúra és vallás gyakorol. Az elhízás kezelésére szolgáló terápiás szakaszos böjtöt legalább 1915 óta vizsgálják, és az orvosi közösség az 1960-as években újra érdeklődést mutatott, miután Bloom és munkatársai „lelkes jelentést” tettek közzé. Az időszakos böjtök vagy "rövid távú éhezési periódusok" 1 és 14 nap között változtak ezekben a korai tanulmányokban. Ez a lelkesedés behatolt a laikus folyóiratokba, ami arra késztette a kutatókat és a klinikusokat, hogy óvatosak legyenek az orvosi felügyelet nélküli időszakos böjtök használatára vonatkozóan.