IV. Devlet Giráj krími kán
IV. Devlet Giráj ٣ دولت كراى | |
Krími tatár kánság | |
Uralkodási ideje | |
1769 – 1770 1775 – 1777 | |
Elődje | Kirim Giráj |
Utódja | Sahin Giráj |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Giráj-dinasztia |
Született | 1730 |
Elhunyt | 1781 (51 évesen) Vize |
Nyughelye |
|
Édesapja | Arszlán Giráj |
Gyermekei | Szelim |
Sablon • Wikidata • Segítség |
IV. Devlet Giráj (krími tatár: III Devlet Geray, ٣ دولت كراى), (1730 – 1781) krími tatár kán, Arszlán Giráj kán fia. Egyes szerzők III. Devletként tartják számon és Kara Devlet kánt (ur.: 1716–1717) nem sorszámozzák.
Első uralkodása
[szerkesztés]1750 és 1756 között Devlet a budzsáki nogáj tatárok vezére (szeraszkirja) volt. 1767-ben a kalga méltóságot töltötte be. 1769-ben Kirim kán halála után a szultán őt nevezte ki krími kánnak. Devlet öccseit, Sahbazt és Mubareket tette meg kalgának és núreddinnek. Devlet legfontosabb feladata a tatár seregek összegyűjtése volt és vezetésük az éppen elkezdődött orosz-török háborúban. Kiderült azonban, hogy nem minden krími tatárnak állt érdekében a gyors és eredményes küzdelem az oroszok ellen. A bégek egy része titokban tárgyalásokba kezdett a fölényben levő oroszokkal, hogy megfelelő kompenzációért hajlandóak lennének átállni és szabotálták a tatár sereg mobilizációját. Így a tatárok késve és kisebb számban jelentek meg az elvártnál, és a feldühödött szultán tétlenséggel vádolta és leváltotta Devlet Girájt.
Második uralkodása
[szerkesztés]1773-ban III. Musztafa oszmán szultán megbízta, hogy szabadítsa fel az oroszok által megszállt Krímet. Devlet kelet felől, a Kaukázuson és Kercsen keresztül megérkezett a félszigetre. Jöttére az oroszok által addig támogatott II. Száhib elmenekült. Az 1774-es békeszerződés értelmében a Krími Kánság kiszakadt a török függésből és formálisan független lett (ám gyakorlatilag orosz függésben). Devlet Giráj sürgette a szultánt, hogy ismét vegye védelmébe a kánságot, de mivel ez a szerződés megszegését jelentette volna, és Isztambul nem akart újból háborút az oroszokkal, ezért nem tettek semmit.
1777-ben a nogájok és oroszok által támogatott Sahin Giráj elfoglalta az egész Krímet. A krími bégek egy része is az ő oldalán állt, azok akiket Devlet megbüntetett II. Száhib támogatásáért. Devlet Giráj Törökországba vonult, ahol 1780-ban, Vize városában meghalt.
Források
[szerkesztés]- О. Гайворонский «Созвездие Гераев»
- Халим Гирай «Розовый куст ханов» (история крымских ханов)
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Девлет IV Герай című orosz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Előző uralkodó: Kirim Giráj |
Következő uralkodó: II. Kaplan Giráj |
Előző uralkodó: II. Száhib Giráj |
Következő uralkodó: Sahin Giráj |