Ugrás a tartalomhoz

IV. Devlet Giráj krími kán

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
IV. Devlet Giráj
٣ دولت كراى
Krími tatár kánság
Uralkodási ideje
1769 1770
17751777
ElődjeKirim Giráj
UtódjaSahin Giráj
Életrajzi adatok
UralkodóházGiráj-dinasztia
Született1730
Elhunyt1781 (51 évesen)
Vize
Nyughelye
  • Ayaspaşa
  • Saray

ÉdesapjaArszlán Giráj
GyermekeiSzelim
SablonWikidataSegítség

IV. Devlet Giráj (krími tatár: III Devlet Geray, ٣ دولت كراى), (17301781) krími tatár kán, Arszlán Giráj kán fia. Egyes szerzők III. Devletként tartják számon és Kara Devlet kánt (ur.: 17161717) nem sorszámozzák.

Első uralkodása

[szerkesztés]

1750 és 1756 között Devlet a budzsáki nogáj tatárok vezére (szeraszkirja) volt. 1767-ben a kalga méltóságot töltötte be. 1769-ben Kirim kán halála után a szultán őt nevezte ki krími kánnak. Devlet öccseit, Sahbazt és Mubareket tette meg kalgának és núreddinnek. Devlet legfontosabb feladata a tatár seregek összegyűjtése volt és vezetésük az éppen elkezdődött orosz-török háborúban. Kiderült azonban, hogy nem minden krími tatárnak állt érdekében a gyors és eredményes küzdelem az oroszok ellen. A bégek egy része titokban tárgyalásokba kezdett a fölényben levő oroszokkal, hogy megfelelő kompenzációért hajlandóak lennének átállni és szabotálták a tatár sereg mobilizációját. Így a tatárok késve és kisebb számban jelentek meg az elvártnál, és a feldühödött szultán tétlenséggel vádolta és leváltotta Devlet Girájt.

Második uralkodása

[szerkesztés]

1773-ban III. Musztafa oszmán szultán megbízta, hogy szabadítsa fel az oroszok által megszállt Krímet. Devlet kelet felől, a Kaukázuson és Kercsen keresztül megérkezett a félszigetre. Jöttére az oroszok által addig támogatott II. Száhib elmenekült. Az 1774-es békeszerződés értelmében a Krími Kánság kiszakadt a török függésből és formálisan független lett (ám gyakorlatilag orosz függésben). Devlet Giráj sürgette a szultánt, hogy ismét vegye védelmébe a kánságot, de mivel ez a szerződés megszegését jelentette volna, és Isztambul nem akart újból háborút az oroszokkal, ezért nem tettek semmit.

1777-ben a nogájok és oroszok által támogatott Sahin Giráj elfoglalta az egész Krímet. A krími bégek egy része is az ő oldalán állt, azok akiket Devlet megbüntetett II. Száhib támogatásáért. Devlet Giráj Törökországba vonult, ahol 1780-ban, Vize városában meghalt.

Források

[szerkesztés]
  • О. Гайворонский «Созвездие Гераев»
  • Халим Гирай «Розовый куст ханов» (история крымских ханов)

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Девлет IV Герай című orosz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.


Előző uralkodó:
Kirim Giráj
Következő uralkodó:
II. Kaplan Giráj
Előző uralkodó:
II. Száhib Giráj
Következő uralkodó:
Sahin Giráj