IV. Ardaván pártus király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
IV. Ardaván
IV. Artabanosz pénzérméje
IV. Artabanosz pénzérméje

Pártus király
Artabanosz
Uralkodási ideje
213224
Elődje VI. Vologaészész
Utódja Ardasír
Született 2. század
Elhunyt 224
Gyermekei Sura of Parthia
Édesapja XXIX. Arsak pártus király

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz IV. Ardaván témájú médiaállományokat.

IV. vagy V. Ardaván (Ardawân, görögül Artabanosz) az egyik utolsó parthus király 213-tól[1] 224-ig.[1]

Artabanosz a valószínűleg 207-ben elhunyt IV. Vologaészész fia volt.[1] A médiiai tartományok birtokosaként[1] (kb. 213-ban[1]) fellázadt bátyja, V. Vologaészész ellen.[1] 216-ra kiterjesztette hatalmát a birodalom mezopotámiai részére,[1] bár Vologaészész egészen 222-ig vagy 223-ig veretett pénzt Szeleukeiában.[1] Caracalla római császár 216-ban megtámadta Artabanoszt,[1] kifosztotta Média nagy részét,[1] s megszentségtelenítette pártus királyi sírokat Arbelában[1] (ma Erbíl,[1] Irak).

217-ben Artabanosz ellentámadásba lendült: Caracallát meggyilkolták, utóda, Macrinus pedig vereséget szenvedett Nisibisnél[1] (Nisibin[1]). A római császárnak így békét kellett kötnie, és súlyos hadisarcot fizetnie.[1]

Időközben azonban a Szászánida-dinasztiához tartozó Ardasír,[1] aki 208-ban Perszisz vazallus királyaként kezdte uralkodását,[1] egyre jobban kiterjesztette hatalmát, és a parthus uralom megdöntésére szövetségeseket toborzott magának Iránban.[1] A lázadás kiterjedt az egész térségre.[1] Artabanosz végül az Ardasír ellen vívott csatában vesztette életét.[1]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t Uralkodók és dinasztiák (kivonat az Encyclopædia Britannicából), Magyar Világ Kiadó, 2001, szerkesztette: A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János, ISBN 963-9075-12-4, 61. oldal


Előző uralkodó:
VI. Vologaészész
Pártus király
213224
VI. Vologaészésszel közösen
Két szobor rajza az ókori iráni pártus művészetből.
Következő uralkodó:
Ardasír