II. János Pál pápa tér

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
II. János Pál pápa tér
Gázgyár törzsépülete (939. számú műemlék) 2.jpg
Ország Magyarország
Település Budapest VIII. kerülete
Névadó II. János Pál pápa
Elhelyezkedése
II. János Pál pápa tér (Budapest)
II. János Pál pápa tér
II. János Pál pápa tér
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 29′ 42″, k. h. 19° 04′ 38″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 42″, k. h. 19° 04′ 38″
A Wikimédia Commons tartalmaz II. János Pál pápa tér témájú médiaállományokat.

A II. János Pál pápa tér (azelőtt Köztársaság tér) Budapest VIII. kerületében, a Fiumei útNépszínház utcaRákóczi út közötti városrész közepén, a Népszínháznegyedben terül el.

Története[szerkesztés]

A terület a millennium idején, vásártérként
A feltételezett kazamaták keresése 1956-ban
A parkosított tér 2016-ban, balra a háttérben az Erkel Színház

A terület legkorábbi említésekor, a 18. század második felében egy nagy, a mai Teleki térrel összefüggő állatvásártér részeként volt ismert. A 19. század második feléig neve több változatban is előfordult a forrásokban, többnyire németül, ezek az elnevezések funkciójára utaltak: Heu Markt (Széna piac); Bauer Markt (Paraszt piac); Markt Platz (Piactér), illetve Lóvásár. 1873-tól, Budapest főváros egyesítésétől Új Vásár tér néven szerepelt a térképeken.

1855-56-ban itt létesült Pest első gázgyára, amelynek emlékét a térbe torkolló Légszesz utca neve őrizte meg, és helyén ma is a Nemzeti Közművek egyik központja van A Triesti Általános Osztrák Gáztársulat hozta létre ezt az üzemet világítógáz gyártására a belváros közvilágítása számára. E gyár révén vált a környék a korai munkásmozgalom egyik központjává. Itt volt az első nyilvános fővárosi munkásgyűlés 1869. augusztus 22-én, aminek során az Általános Munkásegylet szervezésében, Táncsics Mihály támogatásával a munkások tiltakoztak a lakbéruzsora ellen, követelték az általános választójog bevezetését, az egyesülési és gyülekezési szabadságot, valamint az állandó hadsereg megszüntetését.

1902-ben a Fővárosi Közmunkák Tanácsa Tisza Kálmán nevét adta a térnek. 1918. november 1-jén az őszirózsás forradalom győzelme alkalmából tömeggyűlést rendeztek itt, amelynek során központi szerepet kapott a szocialista köztársaság követelése. Ennek emlékére kapta 1946-ban a Köztársaság tér nevet, amit egészen 2011-ig megőrzött. A 2010-es kormányváltás utáni közterület-átnevezések során, 2011-ben a tér II. János Pál pápa nevét kapta.

Legfontosabb épületei[szerkesztés]

  • A tér leghatalmasabb épülete az Erkel Színház, ami 1911-ben épült Népopera néven. 1919 nyarán itt ült össze a Magyarországi Tanácsköztársaság parlamentként funkcionáló szerve, a Tanácsok Országos Gyűlése.
  • Az egyik legnevezetesebb épületté a tér 25. és 26. számú, eredetileg eklektikus lakóházaiból kialakított irodaépület lett, ami az 1956-os ostrom célpontja volt.
  • AZ OTI-házak (14.-15-16.) a három 8-8 emeletes lakóház. 1934-ben épült Országos Társadalombiztosító Intézet (OTI) lakóház-csoportja fontos szerepet tölt be a budapesti építészettörténetben: a sávos beépítés első, és a ’40-es évek közepéig egyedinek tekinthető példája egy modern acélszerkezetes tégla épület. Az épülettömb közel kilencven éves története során számos hírességnek adott otthont. Ahogyan arról a 16. szám alatti épülettömb falán elhelyezett emléktábla is megemlékezik.

Irodalmi szerepe[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]