I. e. 378

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Évszázadok: i. e. 5. századi. e. 4. századi. e. 3. század

Évtizedek: i. e. 420-as éveki. e. 410-es éveki. e. 400-as éveki. e. 390-es éveki. e. 380-as éveki. e. 370-es éveki. e. 360-as éveki. e. 350-es éveki. e. 340-es éveki. e. 330-as éveki. e. 320-as évek

Évek: i. e. 383i. e. 382i. e. 381i. e. 380i. e. 379i. e. 378i. e. 377i. e. 376i. e. 375i. e. 374i. e. 373

Események[szerkesztés]

Görögország[szerkesztés]

  • Thébaiban a spártai befolyás előző évi megszüntetése után Epaminondaszt választják a hadsereg parancsnokává, Pelopidaszt pedig a boiotarch, főtanácsnoki tisztséget kapja meg. Megalapítják a thébai szent csapatot.
  • Athénben a neves tengernagy, Konon fiát, Timótheoszt választják sztratégosszá.
  • Miután a spártaiak megpróbáljál elfoglalni Pireuszt, Athén és Thébai szövetséget köt. Thébai mellett az athéni Khabriasz vezetésével megfutamítják II. Ageszilaosz nagyobb hadseregét. A leírás szerint Khabriasz parancsára leeresztett pajzzsal és pihenőállásba tett lándzsával várták az ellenséget és a megvető hozzáállás megzavarta és megállította a csapdát gyanító spártaiakat.
  • Athén és Thébai megalakítják a második athéni szövetséget, amelyhez Boiótia városainak zöme és néhány ióniai sziget is csatlakozott.

Itália[szerkesztés]

  • Szicíliában Mago karthágói hadvezér elesik az I. Dionüsziosszal vívott ütközetben. Később Dionüsziosz Croniumnál döntő vereséget szenved a karthagóiaktól. Ezer talentumnyi hadisarcot fizet és feladja a Halükosz folyótól nyugatra eső szicíliai területeket.
  • A rómaiak a korábbi gall támadáson okulva felépítik az első falat - Servius falát - a város köré.
  • Rómában consuli jogkörű katonai tribunusok: Spusius Furius Medullinus, Licinus Menenius Lanatus, Marcus Horatius Pulvillus, Quintus Servillius Fidenas, Publius Cloelius Sicilus és Lucius Geganius Macerinus.

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 378 BC című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.