Ugrás a tartalomhoz

H–3 Sea King

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
H–3 Sea King
SH–3A Sea King az Apollo–17 űrhajó űrhajósait csörlőzi, a háttérben a USS Ticonderoga
SH–3A Sea King az Apollo–17 űrhajó űrhajósait csörlőzi, a háttérben a USS Ticonderoga
FunkcióUniverzális helikopter
GyártóSikorsky Aircraft
Személyzet4 fő (2 pilóta)
Első felszállás1959.
Szolgálatba állítás1961.
Méretek
Hossz16,70 m
Magasság5,13 m
Rotorátmérő19,00 m
Tömegadatok
Szerkezeti tömeg5382 kg
Max. felszállótömeg10 000 kg
Hajtómű
HajtóműGeneral Electric T58–GE–10 szabadturbinás hajtómű
Teljesítmény2×1400 LE
2×1044 kW
Repülési jellemzők
Max. sebesség267 km/h
Hatótávolság1000 km
Legnagyobb repülési magasság4481 m
Emelkedőképesség400-670 m/perc
Háromnézeti rajz
A H–3 Sea King háromnézeti rajza
A H–3 Sea King háromnézeti rajza
A Wikimédia Commons tartalmaz H–3 Sea King témájú médiaállományokat.

A H–3 Sea King (gyári típusjelzése S–61, eredeti típusjelzése HSS–2) kéthajtóműves többcélú közepes helikopter, melyet eredetileg tengeralattjáró-vadászatra fejlesztett ki a Sikorsky Aircraft az Amerikai Haditengerészet részére az 1950-es években, majd licencben gyártották Japánban, Olaszországban és az Egyesült Királyságban is. A maga idejében elterjedt helikopter volt, melyet napjainkra már a legtöbb alkalmazó kivont a hadrendből, az Egyesült Államokban és Japánban az SH–60 Seahawk, az Egyesült Királyságban az EH101 Merlin, néhány más országban az NH–90 váltotta fel. Polgári változatai az S–61L és S–61R

Története

[szerkesztés]

Kezdetek

[szerkesztés]

A hidegháború idején a Szovjet Haditengerészet nagy szabású tengeralattjáró-flotta építésébe kezdett több mint 200 darabot állítva szolgálatba. Az Amerikai Haditengerészet válaszlépése különféle tengeralattjáró-elhárító berendezések és csapásmérő harceszközök kifejlesztése lett, melyek közül az egyik a Sea King helikopter.[1] 1957-ben a Sikorsky elnyerte a Haditengerészet bármely napszakban bevethető, kétjáratú helikopter-beszerzésre kiírt pályázatát. Az új helikoptert fejlett tengeralattjáró-elhárító hadviselésben (anti-submarine warfare, ASW) alkalmazható rendszerekkel kellett felszerelni és képesnek kellett lennie kombinált, felszín alatti felderítő és csapásmérő feladatok ellátására, mely feladatokat korábban két típus látott el.[2] Ezekben kulcsszerepet játszott a helikoptereknél újszerű repülőcsónakhoz hasonlító törzsalsórész, mellyel a vízfelszínre való leszállás vált lehetővé, valamint a két, akkoriban nagy teljesítményű gázturbina alkalmazása, mellyel nagyobb, nehezebb és jobban felszerelt helikopterré vált kortársainál.[2][3]

A HS–6 század SH–3A-i a USS Kearsarge felett az 1960-as évek elején

Az első prototípus 1959 márciusában szállt fel először.[2] A repülőgéphordozó-fedélzeti próbákat a USS Lake Champlain fedélzetén hajtották végre, melyek 1961 közepén fejeződtek be.[4] A sorozatgyártott HSS–2 példányokat (csak később, 1963 után kapta az SH–3A típusjelet) a Haditengerészet 1961 szeptemberétől kezdte átvenni. Ezek az első sorozatok mindegyike a General Electric T58 gázturbináival lettek felszerelve.[5]

A Sikorsky a polgári piacon is meg kívánta jelentetni a típust, ezért a katonai változattal párhuzamosan erre a szegmensre is fejlesztett változatokat, melyek típusjelzése a gyári jelet, a Sikorsky S–61L kapták. Az első üzemeltető a Los Angeles Airways légitársaság lett, ahol 1962. március 11-én állt szolgálatba.[6][7] Egy másik változat is kifejlesztésre került S–61R jelzéssel, melynek hagyományos kialakítású törzs-alsórésze volt, noha ugyanúgy képessé tették vízfelszínre leszállni. Ezt a változatot elsősorban szállító és kutató-mentő feladatokra fejlesztették ki, mely feladatkörben az Amerikai Légierő és a Parti Őrség is alkalmazta.[8]

1961 végén, 1962 elején egy módosított haditengerészeti HSS–2 Sea King-et használtak több FAI rekord megdöntésére. Ilyen volt a 3 km-es, a 100 km-es, az 500 km-es és az 1000 km-es helikopteres sebességi rekord. Ezeket a repüléseket tetőzte be az 1962. február 5-i repülés, mely során abszolút sebességi rekordot állított fel 338,92 km/h-s (210,6 mph) sebességével.[9] Ezt csak másfél évvel később egy szintén módosított Super Frelon helikopter döntötte meg 1963. július 23-án 350,35 km/h-s (217,7 mph) végsebességével.[10]

Későbbi fejlesztések

[szerkesztés]

A 21. század elején, az amerikai szolgálatának leépítése ellenére is, több más ország vásárol a volt amerikai katonai helikopterekből, melyeken nagyjavítást hajtanak végre. Ilyenek Egyiptom és India, melyek öregedő helikopterflottájukban játszanak szerepet.[11][12][13] Miután a Sikorsky az 1970-es években befejezte a típus gyártását, még 2009-ben is közel 600 darab Sea King üzemelt, melyek korszerűsítése folyamatos fejlesztőmunkát biztosít.[14]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Fieldhouse and Taoka 1989, pp. 70-71, 74.
  2. ↑ a b c Chant 1988, p. 464.
  3. ↑ Jackson 2005, p. 207.
  4. ↑ "HSS-2 Completes Carrier Trials." Archiválva 2013. december 11-i dátummal a Wayback Machine-ben Naval Aviation News, July 1961, pp. 22–23.
  5. ↑ Frawley 2003, p. 194.
  6. ↑ Apostolo, G. "Sikorsky S-61".The Illustrated Encyclopedia of Helicopters. Bonanza Books, 1984. ISBN 0-517-43935-2.
  7. ↑ "The Self-Supporting Helicopter" Archiválva 2013. július 21-i dátummal a Wayback Machine-ben Time Magazine. 1960. december 26.
  8. ↑ Apostolo, Giorgio. "Sikorsky S-61R". The Illustrated Encyclopedia of Helicopters. New York: Bonanza Books. 1984. ISBN 978-0-517-43935-7.
  9. ↑ Taylor, John W.R. Jane's All The World's Aircraft 1963-1964, Jane's All The World's Aircraft Publishing Co. Ltd.
  10. ↑ Taylor, John W.R. Jane's All The World's Aircraft 1966-1967, Jane's All The World's Aircraft Publishing Co. Ltd.
  11. ↑ "India Buys Six U.S. Navy Sea Kings." Sea Power, 1 February 2007.
  12. ↑ "Last U.S. Navy Sea King Helicopter Delivered." Navy News, 21 November 2005.
  13. ↑ "Former Presidential helicopter redelivered to the Egyptian Government." Archiválva 2012. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben NavAir News, 17 June 2009.
  14. ↑ Baruzzi, Cara. "Flight Plan: At 50, Sikorsky’s Sea King gets an upgrade." Archiválva 2013. január 30-i dátummal az Archive.is-en New Haven Register, 6 September 2009.

Források

[szerkesztés]
  • Chant, Christopher. A Compendium of Armaments and Military Hardware (angol nyelven). London: Routledge & Kegan Paul (1988). ISBN 0-7102-0720-4 
  • szerk.: Jackson, Robert: Sikorsky S-61/SH-3 Sea King (angol nyelven). London: Grange Books Ltd, Helicopters: Military, Civilian, and Rescue Rotorcraft (The Aviation Factfile) (2005). ISBN 1-84013-812-2 
  • Adcock, Al. H-3 Sea King (angol nyelven). Squadron/Signal Publications, Aircraft in Action No.150 (1995). ISBN 0-89747-330-2 

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=H–3_Sea_King&oldid=26451646”