Hugo Haelschner
| Hugo Haelschner | |
| Született | 1817. március 29.[1][2] Hirschberg |
| Elhunyt | 1889. március 17. (71 évesen)[1][2] Bonn |
| Állampolgársága | német |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | A porosz felsőház tagja |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Hugo Philipp Egmont Haelschner (Hirschberg, 1817. március 29. – Bonn, 1889. március 17.) német kriminalista.
Élete[szerkesztés]
Boroszlóban és Berlinben jogot tanult, 1843-ban magántanár lett Bonnban, 1847-ben rendkívüli, 1850-ben rendes tanárrá, 1868-ban pedig az Urak Házának (Herrenhaus) élethossziglani tagjává nevezték ki. 1870-től titkos igazságügyi tanácsos volt.
Nevezetesebb művei[szerkesztés]
- Die preussische Verfassungsfrage (Bonn, 1846);
- Die Staatserbfolge der Herzogtümer Schleswig-Holstein (uo. 1846),
- Das preussische Strafecht (3 rész, uo. 1855-68),
- Die Lehre vom Unrecht und seinen verschiedenen Formen (uo. 1869),
- Beiträge zur Beurteilung des Entwurfs eines Strafgesetzbuchs für den Norddeutschen Bund (uo. 1870),
- Das gemeine deutsche Strafrecht systematisch dargestellt (2 köt., uo. 1881-87).
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 24.)
- ↑ a b Open Library (angol, spanyol, francia, német, cseh, horvát és telugu nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
Források[szerkesztés]
- Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X (Tévesen Hälschen címszó alatt)
- Meyers Großes Konversations-Lexikon
