Horváth család (zalabéri)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Disambig.svgEz a szócikk zalabéri Horváth családról szól. Hasonló címmel lásd még: Horváth család (egyértelműsítő lap).

A zalabéri Horváth család, egy Zala megyei nemesi család.

Család története[szerkesztés]

A család 1596. július 20-án kapott Prágában címeres nemeslevelet Rudolf magyar királytól, a régi horvát származású családból származó Horváth alias Wynovith János kanizsai alkapitánynak és fiának, Ferencnek.[1] Zalabéri Horváth Ferenc (1675-1732) huszárkapitány,valamint püspöki uradalmi igazgató volt.[2] 1713. május 21-én III. Károly magyar király Luxemburgban újította a címeres nemeslevelet neki, feleségének és Zsigmond gyerekének.[3] Felesége fajszi Ányos Krisztina (?-1736), Zsigmond és Ladányi Magda lánya volt, aki két fiú és egy lány gyermeket adott neki: zalabéri Horváth Teréz (1718-1773) vizéki Tallián Ignác tábornok felesége volt; Zalabéri Horváth László (1714-?) volt, akinek a felesége a kisbarnaki Farkas családból való kisbarnaki Farkas Judit, kisbarnaki Farkas Gábor és dávodi Bakó Judit lánya volt; a másik fiúgyermeke zalabéri Horváth Zsigmond (1704-1749), akinek a felesége Hartwig Róza volt, aki férje halála után Szalapatakai Nagy Jánoshoz ment férjhez. Gyermekük zalabéri Horváth József (1740-1793) királyi tanácsos, akinek a felesége ledeniczi Ugronovics Franciska (1747-1814) volt.[4]

Zalabéri Horváth József, mint egyetlen örökös valóban vagyonos köznemessé vált. A Mária Terézia úrbérrendezés korában összesen 971 úrbéri holdja volt, a zalaszentmihályi, zalakoppányi, zalabéri, söjtöri, pakodi, batyki, mihályfai, kertesi és nagygeresdi úrbéres birtokai voltak a legjelentősebbek.[5] József gyermekei főnemesi családokkal kötöttek házasságokat: zalabéri Horváth Imre (1771-1821) huszár főhadnagy felesége báró Dévay Mária (1774-1830) volt; zalabéri Horváth Ferenc (1770-1808) huszár főhadnagy és királyi tanácsos neje gróf Hunyady Kata (1770-?) János és Haller Erzsébet lánya volt;[6] zalabéri Horváth Franciska (1777-1814) gróf Festetics János (1776-1815) neje; zalabéri Horváth Erzsébet (1779-1822) először gróf Festetics Péterhez (1769-1806), majd gróf Festetics Jánoshoz (1781-1811) ment férjhez; zalabéri Horváth József (1780-1826) huszár kapitány első felesége casati Beltramini Mária (1787-1814), és második felesége zsadányi és törökszentmiklósi Almásy Krisztina (1797-1820) volt; zalabéri Horváth Róza (1781-1844) zsadányi és törökszentmiklósi Almásy János (1772-1848) felesége volt; zalabéri Horváth János (1788-1853) zalai alispán 1831 és 1834 között,[7] kehidai Deák Antal barátja és országgyűlési követtársa, liberális gondolkodású politikus volt.[8] Horváth János első felesége zsadányi és törökszentmiklósi Almásy Klára (1794-1817), a második felesége gróf Festetics Jozefa (1800-823), a harmadik neje báró Switzen Teréz (1806-1825) és a negyedik házastársa felsőeőri Márkus Teréz (1800-?), Kisfaludy Boldizsár özvegye volt.[9] Horváth János Almásy Klárától, első nejétől, származó gyermekei: zalabéri Horváth László (1812-1854) főhadnagynak a felesége fáji Fáy Borbála (1829-1879) volt, zalabéri Horváth János (1829-1905) titkostanácsos altábornagy volt, és felesége báró Coletti Emanuela (1838-1890) volt.[10]

Horváth Imre és báró Dévay Mária gyermekei vitték tovább a családot. Az egyik gyermekük zalabéri Horváth Ede (1799-?), akinek a felesége pallini Inkey Karolina, Inkey Ferenc és báró Karola lánya volt. A másik gyermek zalabéri Horváth Vilmos (1802-1866), alszolgabíró volt az egerszegi járáson 1831 és 1833 között.[11] 1843-ban vette feleségül bernátfalvi Földváry Kornéliát (1824-?), Földváry Antal és Pély Nagy Johanna lányát. Az 1848-as forradalom alatt 1848. május 9. és 1849. október 31. között volt zalai másodalispán.[12] Évekkel később, 1861. február 7. és 1861. november 11. között megint töltötte be a másodalispáni tisztséget.[13]

Vilmos bátyja, zalabéri Horváth József (1796-1848) dragonyos kapitány volt, akinek az első felesége gróf Radeczky Lujza (1803-1827), és a második a saját unokatestvére, Horváth József és Beltramini Mária lánya, zalabéri Horváth Franciska (1809-1868) volt.[14] József első feleségétől származott zalabéri Horváth Imre alezredes, akinek a felesége noszlopi Noszlopy Ilka (1833-?) csillagkeresztes hölgy volt. A második feleségétől, Horváth Franciskától született, zalabéri Horváth Móricz (1834-1882) akinek a felesége nedeczei Nedeczky Vilma (1842-1865) volt. Móricz lánya zalabéri Horváth Irén (1863-1944), nagyalásonyi Barcza Károly (1858-1919) felesége volt, és fia zalabéri Horváth Béla (1864-1896) sorhajó hadnagy volt, és felesége hallburgi Czeicke Elfrieda volt.[15] Az ő lányuk az utolsó tagja a családnak volt, zalabéri Horváth Vilma (1890-1942), besenyői és velikei Skublics Rafael (1880-1953) felesége volt.[16]

Család címere[szerkesztés]

A címerleírás a következő: Kék pajzsban zöld dombon arany koronán könyöklő vörös ruhás kar görbe kardot tart, felette arany nap. Sisakdísz:pajzsalak.[17]

A család jelentősebb tagjai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Szluha Márton. 2012. Vas vármegye nemesi családjai. I. kötet. Heraldika kiadó. 612. o.
  2. ↑ Szluha Márton. 2012. Vas vármegye nemesi családjai. I. kötet. Heraldika kiadó. 614. o.
  3. ↑ A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 30. kötet - 46. oldal Sorszám:1hi318
  4. ↑ Szluha Márton. 2012. Vas vármegye nemesi családjai. I. kötet. Heraldika kiadó. 614. o.
  5. ↑ Fónagy Zoltán. (2013) A nemesi birtokviszonyok az úrbérrendezés korában. Adattár II. 1008. o.
  6. ↑ Szluha Márton. 2012. Vas vármegye nemesi családjai. I. kötet. Heraldika kiadó. 614. o.
  7. ↑ Zala megye archontológiája 1338–2000. Szerkesztő: Molnár András. Zalaegerszeg, 2000. Zalai Gyűjtemény. 254. o.
  8. ↑ Molnár András: A fiatal Deák Ferenc. 2003. Osiris kiadó. 268. o.
  9. ↑ Szluha Márton. 2012. Vas vármegye nemesi családjai. I. kötet. Heraldika kiadó. 615. o.
  10. ↑ Szluha Márton. 2012. Vas vármegye nemesi családjai. I. kötet. Heraldika kiadó. 615. o.
  11. ↑ Zala megye archontológiája 1338–2000. Szerkesztő: Molnár András. Zalaegerszeg, 2000. Zalai Gyűjtemény. 278. o.
  12. ↑ Zala megye archontológiája 1338–2000. Szerkesztő: Molnár András. Zalaegerszeg, 2000. Zalai Gyűjtemény. 254. o.
  13. ↑ Zala megye archontológiája 1338–2000. Szerkesztő: Molnár András. Zalaegerszeg, 2000. Zalai Gyűjtemény. 313. o.
  14. ↑ Szluha Márton. 2012. Vas vármegye nemesi családjai. I. kötet. Heraldika kiadó. 615. o.
  15. ↑ Szluha Márton. 2012. Vas vármegye nemesi családjai. I. kötet. Heraldika kiadó. 616. o.
  16. ↑ Szluha Márton. 2012. Vas vármegye nemesi családjai. I. kötet. Heraldika kiadó. 616. o.
  17. ↑ Szluha Márton. 2012. Vas vármegye nemesi családjai. I. kötet. Heraldika kiadó. 616. o.

Források[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Horváth_család_(zalabéri)&oldid=25309448”