Horváth család (zalabéri)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A zalabéri Horváth család, egy Zala megyei nemesi család.

Család története[szerkesztés]

A család 1596. július 20-án kapott Prágában címeres nemeslevelet Rudolf magyar királytól, a régi horvát származású családból származó Horváth alias Wynovith János kanizsai alkapitánynak és fiának, Ferencnek.[1] Zalabéri Horváth Ferenc (1675-1732) huszárkapitány volt, és püspöki uradalmi igazgatója.[2] 1713. május 21-én III. Károly magyar király Luxemburgban újította a címeres nemeslevelet neki, feleségének és Zsigmond gyerekének.[3] Felesége fajszi Ányos Krisztina (?-1736), Zsigmond és Ladányi Magda lánya volt, aki két fiú és egy lány gyermeket adott neki: zalabéri Horváth Teréz (1718-1773) vizéki Tallián Ignác tábornok felesége volt; Zalabéri Horváth László (1714-?) volt, akinek a felesége kisbarnaki Farkas Judit, Gábor és Bakó Judit lánya volt; a másik fiúgyermeke zalabéri Horváth Zsigmond (1704-1749), akinek a felesége Hartwig Róza volt, aki férje halála után Szalapatakai Nagy Jánoshoz ment férjhez. Gyermekük zalabéri Horváth József (1740-1793) királyi tanácsos, akinek a felesége ledeniczi Ugronovics Franciska (1747-1814) volt.[4]

Zalabéri Horváth József, mint egyetlen örökös valóban vagyonos köznemessé vált. A Mária Terézia úrbérrendezés korában összesen 971 úrbéri holdja volt, a zalaszentmihályi, zalakoppányi, zalabéri, söjtöri, pakodi, batyki, mihályfai, kertesi és nagygeresdi úrbéres birtokai voltak a legjelentősebbek.[5] József gyermekei főnemesi családokkal kötöttek házasságokat: zalabéri Horváth Imre (1771-1821) huszár főhadnagy felesége báró Dévay Mária (1774-1830) volt; zalabéri Horváth Ferenc (1770-1808) huszár főhadnagy és királyi tanácsos neje gróf Hunyady Kata (1770-?) János és Haller Erzsébet lánya volt;[6] zalabéri Horváth Franciska (1777-1814) gróf Festetics János (1776-1815) neje; zalabéri Horváth Erzsébet (1779-1822) először gróf Festetics Péterhez (1769-1806), majd gróf Festetics Jánoshoz (1781-1811) ment férjhez; zalabéri Horváth József (1780-1826) huszár kapitány első felesége casati Beltramini Mária (1787-1814), és második felesége zsadányi és törökszentmiklósi Almásy Krisztina (1797-1820) volt; zalabéri Horváth Róza (1781-1844) zsadányi és törökszentmiklósi Almásy János (1772-1848) felesége volt; zalabéri Horváth János (1788-1853) zalai alispán 1831 és 1834 között,[7] kehidai Deák Antal barátja és országgyűlési követtársa, liberális gondolkodású politikus volt.[8] Horváth János első felesége zsadányi és törökszentmiklósi Almásy Klára (1794-1817), a második felesége gróf Festetics Jozefa (1800-823), a harmadik neje báró Switzen Teréz (1806-1825) és a negyedik házastársa felsőeőri Márkus Teréz (1800-?), Kisfaludy Boldizsár özvegye volt.[9] Horváth János Almásy Klárától, első nejétől, származó gyermekei: zalabéri Horváth László (1812-1854) főhadnagynak a felesége fáji Fáy Borbála (1829-1879) volt, zalabéri Horváth János (1829-1905) titkostanácsos altábornagy volt, és felesége báró Coletti Emanuela (1838-1890) volt.[10]

Horváth Imre és báró Dévay Mária gyermekei vitték tovább a családot. Az egyik gyermekük zalabéri Horváth Ede (1799-?), akinek a felesége pallini Inkey Karolina, Inkey Ferenc és báró Karola lánya volt. A másik gyermek zalabéri Horváth Vilmos (1802-1866), alszolgabíró volt az egerszegi járáson 1831 és 1833 között.[11] 1843-ban vette feleségül bernátfalvi Földváry Kornéliát (1824-?), Földváry Antal és Pély Nagy Johanna lányát. Az 1848-as forradalom alatt 1848. május 9. és 1849. október 31. között volt zalai másodalispán.[12] Évekkel később, 1861. február 7. és 1861. november 11. között megint töltötte be a másodalispáni tisztséget.[13]

Vilmos bátyja, zalabéri Horváth József (1796-1848) dragonyos kapitány volt, akinek az első felesége gróf Radeczky Lujza (1803-1827), és a második a saját unokatestvére, Horváth József és Beltramini Mária lánya, zalabéri Horváth Franciska (1809-1868) volt.[14] József első feleségétől származott zalabéri Horváth Imre alezredes, akinek a felesége noszlopi Noszlopy Ilka (1833-?) csillagkeresztes hölgy volt. A második feleségétől, Horváth Franciskától született, zalabéri Horváth Móricz (1834-1882) akinek a felesége nedeczei Nedeczky Vilma (1842-1865) volt. Móricz lánya zalabéri Horváth Irén (1863-1944), nagyalásonyi Barcza Károly (1858-1919) felesége volt, és fia zalabéri Horváth Béla (1864-1896) sorhajó hadnagy volt, és felesége hallburgi Czeicke Elfrieda volt.[15] Az ő lányuk az utolsó tagja a családnak volt, zalabéri Horváth Vilma (1890-1942), besenyői és velikei Skublics Rafael (1880-1953) felesége volt.[16]

Család címere[szerkesztés]

A címerleírás a következő: Kék pajzsban zöld dombon arany koronán könyöklő vörös ruhás kar görbe kardot tart, felette arany nap. Sisakdísz:pajzsalak.[17]

A család jelentősebb tagjai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szluha Márton. 2012. Vas vármegye nemesi családjai. I. kötet. Heraldika kiadó. 612. o.
  2. Szluha Márton. 2012. Vas vármegye nemesi családjai. I. kötet. Heraldika kiadó. 614. o.
  3. A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 30. kötet - 46. oldal Sorszám:1hi318
  4. Szluha Márton. 2012. Vas vármegye nemesi családjai. I. kötet. Heraldika kiadó. 614. o.
  5. Fónagy Zoltán. (2013) A nemesi birtokviszonyok az úrbérrendezés korában. Adattár II. 1008. o.
  6. Szluha Márton. 2012. Vas vármegye nemesi családjai. I. kötet. Heraldika kiadó. 614. o.
  7. Zala megye archontológiája 1338–2000. Szerkesztő: Molnár András. Zalaegerszeg, 2000. Zalai Gyűjtemény. 254. o.
  8. Molnár András: A fiatal Deák Ferenc. 2003. Osiris kiadó. 268. o.
  9. Szluha Márton. 2012. Vas vármegye nemesi családjai. I. kötet. Heraldika kiadó. 615. o.
  10. Szluha Márton. 2012. Vas vármegye nemesi családjai. I. kötet. Heraldika kiadó. 615. o.
  11. Zala megye archontológiája 1338–2000. Szerkesztő: Molnár András. Zalaegerszeg, 2000. Zalai Gyűjtemény. 278. o.
  12. Zala megye archontológiája 1338–2000. Szerkesztő: Molnár András. Zalaegerszeg, 2000. Zalai Gyűjtemény. 254. o.
  13. Zala megye archontológiája 1338–2000. Szerkesztő: Molnár András. Zalaegerszeg, 2000. Zalai Gyűjtemény. 313. o.
  14. Szluha Márton. 2012. Vas vármegye nemesi családjai. I. kötet. Heraldika kiadó. 615. o.
  15. Szluha Márton. 2012. Vas vármegye nemesi családjai. I. kötet. Heraldika kiadó. 616. o.
  16. Szluha Márton. 2012. Vas vármegye nemesi családjai. I. kötet. Heraldika kiadó. 616. o.
  17. Szluha Márton. 2012. Vas vármegye nemesi családjai. I. kötet. Heraldika kiadó. 616. o.

Források[szerkesztés]