Hemiparazita

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search

A hemiparazita vagy félélősködő olyan parazita növény, ami természetes körülmények között a gazdanövényen élősködik, de emellett fotoszintézist is folytat. Előfordulhat, hogy csak vizet és ásványi anyagokat von el a gazdanövénytől, de a legtöbb félparazita növény a számára szükséges szerves anyagokat is részben a gazdanövénytől szerzi be.

A félélősködők további sajátossága a teljesen a gazdanövényre utalt holoparazitákkal szemben, hogy ritkán ragaszkodnak egyetlen gazdafajhoz. Például a fán lakó örökzöld fehér fagyöngy több mint 450 fásszárú növényen képes megtelepedni, hogy hausztóriumai (szívófonalai) segítségével vizet és ásványi anyagokat szívjon abból.[1] Egyes félparazita fajok még azonos fajú gazdanövényen is meg tudnak telepedni.[2]

A hemiparazita növények meghatározását megnehezíti, hogy a termőhely jellege, illetve évszak szerint ugyanazon faj egyedei nagyon eltérőek is lehetnek.[3] Ez a jelenség a szezonális polimorfizmus, avagy évszakos többalakúság. A szezonpolimorf fajok egyes fejlődési alakjait régen gyakran eltérő változatnak, vagy akár alfajnak tekintették.

Egyes félélősködök csak életük bizonyos szakaszában, például a szaporodás idején vannak gazdanövényre ráutalva, így például a csörgő kakascímer is csak „fakultatív” gyökérparazita, míg a teljes éltében gazdanövényre szoruló, és ugyancsak gyökérparazita Ausztrál-karácsonyfa, valamint a szárparazita fagyöngy is „obligát”, tehát az élősködő növény nem képes életciklusát befejezni a gazdanövénye nélkül.

Esetenként a gazdanövényre előnyös is lehet a félparazita jelenléte, amikor például hozzájárul a talaj javításához.[4]

Példák hemiparazita növényekre[szerkesztés]

Hemiparazita többek közt az Ausztrál-karácsonyfa, az örökzöld fehér fagyöngy. A hajtás- illetve gyökérparazita szantálfavirágúak rendjének fajai is többnyire félélősködők, mint a fakínfélék családjának számos faja, köztük a névadó fakín vagy sárgafagyöngy is.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Barney 1998
  2. Weber 1976
  3. Campion-Bourget 1970
  4. Quested 2005

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]