Hegedűs Pál (tanár)

Eőri és szanádi Hegedűs Pál (Szanád, Torontál megye, 1858. május 4. – Szeged, 1906. november 7.) esztéta, állami reáliskolai tanár.

Életútja

Hegedűs József közbirtokos és Gondos Róza fia. Középiskoláit a kegyesrendiek szegedi főgimnáziumában, a bölcseletet a budapesti egyetemen végezte, ahol 1882-ben a magyar és francia, 1883-ban pedig a német nyelvből és irodalomból tanári oklevelet nyert. 1889-ben a temesvári felső leányiskolához neveztetett ki tanárnak; majd az egri állami főreáliskola rendes tanára volt.

Írt politikai, esztétikai, dramaturgiai, pedagógiai és kultúrpolitikai cikkeket; több évig történelem-filozófiai tanulmányokkal foglalkozott. Főbb cikkei a Kikindai Közlönyben (1883. Gladstone, Mc Carty után, 1884. ford., 1888. A magyarok elszerbesedése, szerbből, 1889 A hazaszeretet és nemzeti szellem, beszéd), a Torontálban (1883. A spanyol szinpad, franciából ford.), a Nagy-Kikindai Hiradóban (1884. A naturalismusról, Zola után ford.), a Felső Torontálban (1888. Az angol hirlapírás), a Pesti Naplóban (1889. júl. 1. A szerbek és a magyarosodás, A. B. jegygyel, 1893. júl. 23. Az egyetem franczia tanszéke, decz. 17. Klamarik János), a Délmagyarországi Közlönyben (1890. Eötvös Károly mint szónok, A temesvári szinház bajai), az Egyet. Közokt. Szemlében (1891. A felsőbb leányiskola reformja, kilenc cikk, 1892. Az orsz. középiskolai tanáregyesület tagjainak statistikája), a Nemzeti Iskolában (1894. Az orsz. középisk. tanáregyesület újjászervezése, Trefort és az egységes középiskola), az Egri Hiradóban (1894. Az irodalom kitünőségei, Bordeau után franciából, négy cikk).

Munkái

• Az angol-skót balladák. Nagy-Kikinda, 1884. (Különnyomat a nagy-kikindai gymnasium Értesítőjéből).
• Javaslat a nagy-kikindai gymnasium fentartása ügyében. Beszéd. Nagy-Kikinda, 1888.
• A német nyelv tanításáról. Nagy-Kikinda, 1889. (Különny. a Felső-Torontálból.)
• A franczia felsőbb leányiskolák. Temesvár, 1890. (Különny. a Temesvári állami felsőbb leányiskola Értesítőjéből.)
• A történelem tanulmányozásának módszerei. (Freeman Edward egyetemi előadásai, angolból ford.) Budapest, 1895. (Olcsó Könyvtár.)

Kéziratban

• A történelem és a történetírók. (Bordeau Lajos után franciából).

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái IV. (Gyalai–Hyrtl). Budapest: Hornyánszky. 1896.  
• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

További információk

• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
• Kalapis Zoltán: Életrajzi kalauz. Ezer magyar biográfia a délszláv országokból. Újvidék, Fórum Könyvkiadó, 2002.
• Szecskó Károly: Az Egri Irodalom- és Művészetbarátok Köre 1894-1898. Eger, 1993-1994.
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
• Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.