Haracsi Lajos

Haracsi Lajos
Született	1898. április 9. Toponár
Elhunyt	1978. március 13. (79 évesen) Sopron
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	erdőgazdálkodási mérnök egyetemi oktató
Iskolái	Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola (–1924) Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (1935–1937)
Sablon • Wikidata • Segítség

Haracsi Lajos (Toponár, 1898. április 9. – Sopron, 1978. március 13.) erdőmérnök, egyetemi tanár, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa (1951).

Életrajza

Toponáron született 1898. április 9-én. Tanulmányait a soproni Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskolán végezte. 1924-ben szerzett erdőmérnöki oklevelet. 1927-ig a főiskolán volt tanársegéd, 1928-ban áthelyezték a miskolci erdőigazgatósághoz, ahol magasépítési munkákat végzett, innen a kaposvári erdőigazgatósághoz került erdőművelési munkakörbe.

Tanulmányait 1935-től államerdészeti ösztöndíjjal a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen folytatta, 1937-ben Adatok a levéltetvek biológiájához címmel itt szerzett doktori oklevelet. Ezt követően a soproni Erdészeti Kutató Intézetben dolgozott erdővédelmi témakörökben és irányította a Tanulmányi Erdőgondnokság munkáját is. Munkája mellett magántanári képesítést is szerzett a József Nádor Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem bánya-, kohó- és erdőmérnöki karán.

1945 után a Magyar Állami Erdőgazdasági Üzemek (MÁLLERD) kaposvári erdőigazgatóságán dolgozott, igazgatói, majd vezérigazgatói beosztásban. 1950-ben a Földművelésügyi Minisztériumban az erdészeti főosztály erdészeti osztályát vezette.

1951-ben visszakerült Sopronba, ahol 1968-ban történt nyugdíjba vonulásáig az erdővédelemtani tanszék tanszékvezető tanára volt. A soproni egyetemen, illetve annak jogelőd intézményében néhány éven át az igazgatói, igazgatóhelyettesi és dékáni teendőket is ellátta. Az Erdészeti és Faipari Egyetem 1970-ben díszdoktorává avatta.

Munkássága

1926 óta tagja és tevékeny vezetője volt az Országos Erdészeti Egyesületnek, 1949-ben elnöke. Egyesületi munkáját 1966-ban Bedő-díjjal ismerték el.

Több könyve és mintegy félszáz tudományos dolgozata jelent meg. Szakcikkei tudományos sokoldalúságát mutatják.

Főbb munkái

• Adatok a levéltetvek biológiájához (Sopron, 1937)
• A magyar erdők gomba- és rovarkárosítói (Erdészeti Zsebnaptár, Budapest, 1943)
• Erdővédelemtan (Budapest, 1953)
• Erdészeti növénykórtan (Budapest, 1969)

Források

• Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai.   1967–1994.
• Oroszi Sándor: Haracsi Lajos (Magyar Agrártörténeti Életrajzok, Budapest, 1987)