Hanák Mihály

Hanák Mihály (Eger, 1800 körül – Eger, 1860. július 7.) orvosdoktor, Heves megye főorvosa.

Élete

Egri származású. 1831-ben a kolerajárvány idején tevékeny részt vett a járvány elleni védekezésben. A vármegye Keszlerffy Józseff megyei főorvost és Benkő Ignác városi főorvost és Hanák Mihályt bízta meg egy, a kolera elleni védekezést szolgáló röpirat összeállításával. (Rövid leírása A' kelet-indiai Cholerának azon rendszabásokkal, mellyek ezen pusztító betegségnek el hárítására szükségesek.) 1832-ben a sziderizmusról írt Öszves dermengés s önképen kifejlett álomjárás története című könyvében. Az „öszves dermengés” a kor nyelvezetével a catalepsia composita fordítása akart lenni.^[1] Munkájában az általa kezelt Berzeviczy Flórián sokat betegeskedő, alvajáró papnövendék különös érzékenységéről írt. Eszerint a fiatalember görcsös rohamot kapott már attól is, ha csupán egy kis darab érc volt a közelében és állapota akkor javult, ha azt eltávolították.^[2] Művéről Bugát Pál írt recenziót 1832-ben az Orvosi Tárban.^[3] 1833-ban megvásárolta a Csiky Sándor utca 4. szám alatti lakóházat.^[4] 1841. május 29. és 31. között jelen volt az orvosok és természetvizsgálók pesti nagygyűlésén.^[5] 1850. november 1-jétől és 1860. július 7-én reggeli fél négykor bekövetkezett haláláig Heves megye főorvosa volt.^[6] Örök nyugalomra helyezték 1860. július 9-én délelőtt a Fájdalmas Szűz kápolna sírboltjába. Neje Szedlitzky Anna volt.

Munkái

Dissertatio inaug. medica sistens analysim trium fontium de Béel in Apátfalva comitatus Borsodiensis prorumpentium. Pestini, 1826.
Öszves dermengés s önképen kifejlett álomjárás története, melyet tapasztalt Egerben 1831-32. évben. Eger, 1832. (Ugyanez latinul Historia catalepseos compositae somnambulismique per se evoluti observata Agriae 1831-32. Agriae, 1832. c. és németre ford. Lipcse és Kassa, 1833.)
A marhadög elleni rendszabályok. Eger, 1850.

Jegyzetek

↑ Ráth-Végh István: A fáraó átka^{[halott link]} Budapest, 1977.
↑ Akik a testükkel érzékeltek^{[halott link]} Kárpáti Igaz Szó
↑ Vörösmarty és a romantika Archiválva 2014. július 14-i dátummal a Wayback Machine-ben Művészetek Háza, Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Pécs és Budapest. 138. old.
↑ Eger II. Fertály műemlékei. [2014. július 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. június 14.)
↑ Orvosi Tár, Hetedik félév, 1841. (Júl.-dec.) 4. old.
↑ Egri császári-királyi megyehatóság tisztikara 1849–1860. [2014. július 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. június 14.)

Források

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.
Szecskó Károly: Keszlerffy, Benkő, Hanák Heves megyei orvosok kolera elleni védekezést szolgáló röpirata 1831-ből Eger, 1969. 155-156. old.
Gyászjelentése

További információk

Dörnyei Sándor: Régi magyar orvosdoktori értekezések 1772-1849. I. köt. Bp., Borda Antikvárium, 1998.; II. köt. 2002.

[1] Ráth-Végh István: A fáraó átka^{[halott link]} Budapest, 1977.

[2] Akik a testükkel érzékeltek^{[halott link]} Kárpáti Igaz Szó

[3] Vörösmarty és a romantika Archiválva 2014. július 14-i dátummal a Wayback Machine-ben Művészetek Háza, Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Pécs és Budapest. 138. old.

[4] Eger II. Fertály műemlékei. [2014. július 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. június 14.)

[5] Orvosi Tár, Hetedik félév, 1841. (Júl.-dec.) 4. old.

[6] Egri császári-királyi megyehatóság tisztikara 1849–1860. [2014. július 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. június 14.)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]